Irodalmi Szemle, 2005
2005/2 - TANULMÁNY - Vajda Barnabás: Pszichoanalitikus irodalom - Monarchiairodalom, modern irodalom
90 Vajda Barnabás 2 Freud, Sigmund: A pszichoanalitikus mozgalom története. In: Önéletrajzi írások, I. köt., Budapest, Cserépfalvi, é.n., I. köt., 92. 3 Hermann István: Freud és a művészet. In. A szfinx rejtvénye, 290. Zweig művéről korábban ugyanilyen szellemben írt recenziót Karinthy Frigyes is. Id. K.F.: Eletek regénye, regények élete. In: K.F.: Szavak pergőtüzében. Pozsony, Madách Könyvkiadó, 1984, 24. 4 Tarján Tamás: Nagy Lajos. Budapest, Gondolat, 1980, 40. 5 Hermann István: Freud és a művészet. In. A szfinx rejtvénye. Budapest, Gondolat, 1973, 279. 6 Lukács György: Az ész trónfosztása. Budapest, Akadémai Kiadó, 1956, 180. 7 Foucault-t idézi Martonyi Éva: Balzac és a pszichoanalitikai irodalomkritika. In: Helikon, 1990/2-3. sz„ 271. 8 Ezt a gondolatot Kiss Endre Robert Musil műveivel kapcsolatban fejti ki, amennyiben Musil sem „magát a vágyat elemzi, hanem annak társadalmi-társasági létmódját”. L. Kiss Endre: Fejezetek a pszichoanalízis és a modem klasszikus irodalom kapcsolatának történetéből. In: Helikon, 1990/2-3. sz., 196-7. 9 Vö. Kosztolányi Dezső, in: In memoriam Ferenczi Sándor. Szerk. Mészáros Judit. Budapest, Jószöveg Műhely Kiadó, 2000, 56. 10 Márai Sándor: Élők és holtak. In: In memoriam Ferenczi Sándor. Szerk. Mészáros Judit. Budapest, Jószöveg Műhely Kiadó, 2000, 49. 11 Erről részletesen ír Harmat Pál. In: Csáth Géza: Egy elmebeteg nő naplója. Budapest, Magvető, 1998, 208. 12 Vö. Harmat Pál utószava. In: Csáth Géza: Egy elmebeteg nő naplója. Magvető, Budapest, 1998, 200. 13 Az Emberismeret körkérdése magyar írókhoz: A pszichoanalízis hatása írókra és irodalomra. Eredeti megjelenés: Emberismeret, II. évf, 1. köt., 1935, 103-110. Újabban: Helikon, 1990/2-3. sz., 322-330. 14 Linczényi Adorján, in: Ferenczi Sándor műveiből. Budapest, Magvető, 1982, 25. 15 Ez a feltételezés más kutatónál is felbukkan. Csáth „1909-ben Az álom címmel értekezik freudi frazeológiával [»cenzúra«], olyan fölkészültséggel, hogy vitathatatlan, alaposan kellett tanulmányoznia Freud tanait.” Vö. Szalay Károly: „Elmondom hát mindenkinek”, 30. 16 Szajbély Mihály: A novellista Csáth és a pszichoanalízis. In: Csáth Géza: Egy elmebeteg nő naplója. Budapest, Magvető, 1978, 269. 17 A belső emigráció fogalmat Nemeskürty a rendszerrel nem szimpatizáló, de Magyarországon maradó írókra, pl. Rejtő Jenőre használja. Vö. N.I.: Diák, írj magyar éneket. Madách Kiadó, Pozsony, 2. köt., 791. 18 Vö. Paul P. Reuben: Late Nineteen Cent. - Naturalism. www.csustan.edu/english/reuben/pal/chap6/6intro.html 19 Vö. Szerb Antal: A világirodalom története. Budapest, Magvető Kiadó, 7. kiadás, é.n., 678. 20 Vö. Világirodalmi lexikon. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1975-1982, 3. köt., 285. 21 Babits Mihály: Az európai irodalom története. Budapest, Európa- Szépirodalmi Könyvkiadó, 1957, 490. 22 Cavaglia, Gianpiero: Krúdy Gyula és a pszichoanalízis. Helikon, 1990/2-3. sz., 280 23 Uo. 24 Uo., 281. 25 L. Fried István: Lelkek a pányván, 12.
