Irodalmi Szemle, 2005
2005/2 - TANULMÁNY - Vajda Barnabás: Pszichoanalitikus irodalom - Monarchiairodalom, modern irodalom
Pszichoanalitikus irodalom... 85 szági Pszichoanalitikai Egyesület - amelynek első elnöke Ferenczi Sándor, alelnö- ke Hollós István, titkára Radó Sándor, pénztárosa Lévy Lajos, addigi egyetlen tagja pedig Ignotus lett - alacsony taglétszáma ellenére (a budapesti pszichoanalitkus csoport taglétszáma a harmincas évek elejére 20-25 főre tehető) jelentős összetartó erőt volt képes és kénytelen fölmutatni. Egyes adatok egyenesen arra utalnak, hogy a beavatottak szűk körét maga Ferenczi idézte elő. Márai Sándor pl. úgy látta akkoriban, hogy Ferenczi valamilyen „ortodox kört alkotott kevésszámú, kiválasztott orvosokból s e kör senkit sem engedett közel”10, és ugyanezt a gyanút erősíti egy másik, Csáth Gézával kapcsolatos adat is. Ferenczi ismerte a képzett, elmeszakértői tapasztalatokkal rendelkező orvos-ideggyógyász Csáthot, aki ráadásul egy tekintélyes intézetben, a Moravcsik-klinikán dolgozott, mégsem próbálta soha megnyerni a mozgalomnak11, holott visszaemlékezők szerint Ferenczinek majdnem öt évre volt szüksége, hogy Magyarországon 1913-ban végre önálló csoportot tudjon alakítani. Csáthtal kapcsolatban egyébként ma sincs válasz arra, hogyan került kapcsolatba a freudi pszichoanalízissel.12 A pszichiáter és író Csáth találkozása a tannal azon fiatal magyar orvosok találkozásához hasonlóan történhetett, akik orvosi szakmai berkekből értesültek Freudról valamikor 1908-1910 táján. Talán úgy, ahogy pl. Földi Mihállyal történt: „Orvosnövendék voltam, mikor a pszichoanalízis oly hevesen kezdett terjedni, hogy az egyetem konzervatív...katedráin is tudomásul kellett venni a létezését...tanulmány óztam Freudnak, követőinek és eretnekeinek könyveit s főként Freud műveit.”13 A létező érdeklődésére utal, hogy az 1908 szeptemberében Budapesten tartott pszichoanalitikus kongresszus végeztével budapesti egyetemi hallgatók „tömegei” kérték, „hívják meg Ferenczit előadások tartására”14. Csáth Géza az említett időszakban, 1904 és 1909 között járt egyetemre, és feltételezhetjük, nemcsak hallott a mélyléktan freudi ágáról, hanem szakirodalomként ő is olvasta az idevágó munkákat.15 Elmekórtani szakírók ismereteire támaszkodó irodalomtörténeti vélemények szerint Csáthnak 1911-ben, azaz alig két évvel az egyetem befejezését követően írt Az elmebetegség pszichikus mechanizmusa c. munkája „az első önálló hazai freudista ihletésű elmegyógyászati szakmunka”.16 A magyarországi csoport mérete és szoros összetartozása vélhetően csak részben volt tudatos program; nagyobb részt helyzetspecifikus kényszerek idézték elő. Freud munkatársi köre, az ún. Titkos Tanács is csupán 6-7 főből állt, bevallottan azért, hogy a mester - főleg a Junggal való végleges szakítás után - szigorú ellenőrzés és befolyás alatt tarthassa tanítványait. Azt viszont már külső kényszernek kell tartani, hogy a klasszikus pszichoanalitikus mozgalom a vele nem szimpatizálók megfogalmazásában zsidó dolognak számított nemcsak Magyarországon, hanem Bécsben és Triesztben, s később az USA-ban is. A korai pszichoanalitikusok túlnyomó többségükben zsidó származásúak voltak, akiket a helyi orvosi elit sem itt, sem ott nem szívelt. Ilyen értelemben a Magyar Királyság az első világháború utáni időben meglehetősen speciális környezetet jelentett a pszichoanalízis számára a ma-
