Irodalmi Szemle, 2005
2005/2 - Pereszlényi Sándor: A száműzött (elbeszélés)
A száműzött 53 esetleges újabb kudarcot elkerülendő a beosztottjaid közül azokat, akikről bebizonyosodik, hogy sem meggyőzni, sem megfélemlíteni nem lehet, és még az akasztófa árnyékában sem lennének hajlandók ellened szavazni, egy nappal a gyűlés e- lőtt különböző feladatokkal szolgálati útra küldik. Mellesleg a soron kívüli beutalót azért kaptad, hogy jelenléteddel ne gyakorolhass befolyást a beosztottjaidra, mert a politikai osztály és a vizsgálóbizottság egyhangú álláspontja szerint ez komolyan akadályozhatná terveik megvalósítását.- Ez igen! Ez már döfi! Ha a párt vélt érdeke úgy kívánja, még a revizionistákat is megjutalmazzuk! Találékonyabbak, mint hittem - ismerte el a férfi.- Biztosítlak, hogy a módosított javaslat elnyeri a szükséges támogatást - folytatta az asszony. A taggyűlés úgy jóváhagyja mint a pinty. Ne kergess tehát hiú ábrándokat. Egyébként nem árt, ha tudod, hogy a beosztottaid közül ötöt kirúgnak a pártból, s ennek következtében a hadseregből is, további tizenkettő pedig különböző megrovásban vagy büntetésben részesül. Az utóbbiak között a kitüntető első helyen te szerepelsz, ami annyit jelent, hogy a legsúlyosabb büntetést a számodra tartalékolják.- Le a kalappal! - mondta a férfi, és kissé meghajolva jobb kezével olyan mozdulatot tett, mintha nem létező kalapját tiszteletteljes köszöntésre emelné.- Még valamit - folytatta az asszony, figyelmen kívül hagyva volt férje te- átrális gesztusát, s hanglejtése jelezte, hogy mondanivalója a végéhez közeledik. - Ne keresd a kapcsolatot sem a nagyfőnökkel, sem Berkessel. Kellemetlen helyzetbe hoznád őket. Az államvédelmiek ellenőrzik a levelezést és lehallgatják a telefont. Ha tudomást szereznek róla, hogy itt jártam, ami valószínű, mondd azt, hogy a közös vagyon elosztásának részleteit kellett megbeszélnünk. Mit mondjak Berkesnek? - nézett várakozóan a férfira.-Ne aggódjon, azon leszek, hogy ne okozzak neki kellemetlenséget. Köszönöm, hogy közbenjár az érdekemben. És neked is, hogy ide fáradtál - mondta halkan a férfi. Az asszony tekintete hosszasan megpihent a férfi arcán, szemében részvét, csodálat és szomorúság kusza keveréke tükröződött. A férfihoz lépett, gyöngéden átölelte és a vállára hajtotta a fejét. - Vigyázz magadra és légy okos. Isten veled - suttogta, és kezébe véve útitáskáját gyors léptekkel távozott. Az őrnagy sokáig mozdulatlanul nézett utána, majd jobb híján, hirtelen ötlettől vezényelve, elindult az üdülő mellett meghúzódó kiskocsmába. III A félig telt kocsma zajos beszélgetéstől visszhangozott. Az ajtótól balra két összetolt asztal mellett húsz év körüli lányok csoportja kacarászott. Az őrnagy szeme egy pillanatra megakadt az asztal végén ülő csinos lány derékig érő csillogó fekete haján. - Legszebb a szabadon széteresztett, hosszú, fekete női haj fehér pár-
