Irodalmi Szemle, 2005
2005/12 - ÉLETKÉPEK - Ráski István: Papválasztás egy csallóközi faluban (emlékek)
ÉLETKÉPEK- Még elüti őket valami... - tört ki a feleségemből az aggodalom, amint közelítettünk feléjük. De autó sem közel, sem távol nem látszott. Elhatároztuk, hogy letereljük őket az úttest széléről; a járda mellett egy darab gyepes terület volt, játsz- szanak azon! Inkább hallottuk, mintsem láttuk azt a kocsit, amely éles csikorgással vette be a kanyart mögöttünk, s tért be a főútról az utcába. Meghűlt bennünk a vér.- Fussatok! - kiáltotta kétségbeesetten a feleségem, de hangját még én is a- lig hallottam a mellettünk elrobogó autó búgásától. A kocsi a hancúrozó macskák előtt gyengén fékezett, majd továbbszáguldott. Az egyik kismacskát a járdán fedeztük fel, a másik ott maradt az úttest aszfaltján. Vártuk, hogy legalább utólag elfut, de nem mozdult. Álltunk dermedten, s vártuk, mi lesz. A másik elindult a testvéréhez. Megállt, s nyilván várta, hogy az is mozduljon. Értetlenül bámulta a mozdulatlanságát. Majd óvakodva tett még feléje néhány lépést. De az akkor sem mozdult. A feje ugyan ép volt, de a teste laposan terült el az aszfalton. A testvére feléje nyújtotta jobb mellső lábacskáját, s megpiszkálta vele kétszer-háromszor a fejét. De semmi reagálás. Merőn bámulta még egy kis ideig a tetemet, majd felborzoló- dott szőrrel elindult a járda felé. Látszott rajta, hogy nem érti, mi történt. Talán csak érezte, hogy valami rettenetes dologról van szó. A kismacska először találkozott a halállal.
