Irodalmi Szemle, 2005

2005/12 - Szalay Zoltán: Game over (novella)

Szalay Zoltán- Jobb ötletem van. Találkozzunk hétkor a galambember házánál.- Jó, lehet, de mit akarsz csinálni?- Jó buli lesz, ne aggódj. Hétkor a galambember házánál tökéletes volt a sötétség: a közvilágítással mindig gondok voltak a falunak ezen a részén. Dávid hozott magával egy aprócs­ka zseblámpát, azzal játszadozott, miközben Csumóra várt. A galambokon kívül senki élő nem mutatkozott a környéken. Ezen az estén még a macskák is elbújtak. Amilyen szép idő volt napközben, annyira fogvacogtató hideg lett estére. Dávid iz­gatottan járkált a galambember kerítésénél. Csumó öt perces késéssel érkezett.- Mi a szart csináltál eddig?! - hordta le, amint megérkezett.- Mit bőgsz, hisz hét óra van, mostanra voltunk megegyezve! - védekezett Csumó. - Csodálom, hogy kiengedtek, a mai angol eredményed után...- Nem tudnak semmiről. Én meg aztán szarok az egészre. Fontosabb dol­gunk van.- Mit csinálunk a kis szarrágóval?- Megmutatjuk nekik, hogy ki az úr a háznál, baszd meg - vicsorgott Dávid, hogy szinte saját maga is megijedt magától. - Velem tartasz, Csumó?- Na várjál, mire készülsz?- Kifüstöljük őket abból a disznóólból! Kicsit alájuk pörkölünk. Figyelj, senki nem fog különösebben törődni velük. Az egész falu gyűlöli őket, mindenki örülni fog, ha eltakarodnak innen. Már épp itt lenne az ideje.-Na de mégis hogyan...?- Pontosan kiterveltem mindent. - Dávid körülnézett, hogy nem hallgathat- ja-e őket valaki. Nem észlelt semmiféle mozgást. - Beosonunk az udvarukra. Gyorsnak kell lennünk, akkor minden simán fog menni. Látod ezt az üveget? Ben­zin. Egy kicsit körbelocsoljuk a házikójukat. Nem fog sok kelleni, hogy összeros- kadjon. Talán elég lenne erősebben belerúgni is. De én rájuk akarok ijeszteni: a tűz- től tutira becsinálnak.- Az biztos... - bólogatott határozatlanul Csumó.- Induljunk, nincs sok időnk. Csak arra kérlek, Csumó, hogy légy óvatos, és maradj mindig mellettem. Nem szeretném, ha a Pesta elkapna minket, mert akkor végünk,azt tudod.- Miért kéne elkapnia? Nem fog, nem fog elkapni. Gyorsan szedték a lábaikat, de ügyeltek rá, hogy ne csapjanak nagyobb zajt, s állandóan idegesen nézegettek körbe, nem jön-e valaki. Egy traktor lepte meg ő- ket hirtelen, csak néhány háznyira a Pestáéktól: egy terjedelmes rózsabokor mögé rejtőztek el.- Hátulról kell bemennünk - súgta Dávid, mikor odaértek. Megkerülték a házat. Hátulról jócskán berozsdásodott drótkerítés választot­ta el az utcától Pestáék portáját. Dávid mászott át elsőnek, mikor földet ért a túlol­dalon, Csumó követte. Az egyik oldalról farakás állt az udvaron, s egy régi, rémes

Next

/
Oldalképek
Tartalom