Irodalmi Szemle, 2005
2005/10 - TALLÓZÓ - Orbán János Dénes: F. Gy. úr mennyben, pokolban
TALLÓZÓ ORBÁN JÁNOS DÉNES F. Gy. úr mennyben, pokolban „Boldogok azok, akiknek életéből nem lehet regényt írni, mert övék a mennyek országa” (Lénárt Sándor) Mottó vagy ellenmottó? Ha valakinek az életéből regényt, vagy akár eposzt, mitológiát lehet írni, az Faludy György. Mitológia csakis dialektikus személyek körül alakulhat ki, dialektikus helyzetek eredményeképpen. Spekulálhatunk (a mottó kapcsán): mert életéből regényt lehet írni, a mennyek országából kimaradt, ergo Faludynak a pokol jutott. A pokol, ahol víg napokat töltött. íme egyfajta dialektika, és íme Faludy titka: a derű, mely legtragikusabb megnyilatkozásait is átszövi. Ahogy elegünk volt a szocialista diskurzusból, ugyanúgy elegünk lett a szo- ciakizmus okozta tragédiák ecsetelésének patetikus beszédmódjából, a döglött (vagy csak szinte döglött?) sakál rugdosásából. Ezért megváltás Faludyt olvasni. „Kliment tanár úr azt is elmagyarázta, hogy mindenről lehet verset, sőt jó verset írni, csak ideológiákról nem, mert annyi létük sincs, mint a múlt évi tűzhely füstjének” - emlékezik Faludy a Jegyzetek az esőerdőből című könyvében. És sikerült kialakítania egy olyan beszédmódot, mely gyilkos iróniával, kegyetlen szarkazmussal, és gyakran rezignáltsággal kevert derűvel fegyverezi le az ideológiát. A kelet-európai népek kommunizmussal szembeni attitűdjének egy mondhatni különös aspektusához hasonlít ez. Nem véletlen, hogy a kelet-európai népeknek annyira jó a humoruk: ez volt az egyik túlélési reakció a kommunizmus okozta tragédiákkal szemben - a tragédia eltussolása, befestése iróniával, humorral, a csöndes röhögés egy óriási nézőtéren, midőn a színpadon kegyetlen bolondok produkálják színdarabjukat, mely a lehető legtragikusabb, de ugyanakkor a lehető legostobább és legröhejesebb. A tragédiákkal való játszadozás tette a Pokolbéli víg napjaim-at és folytatását, a Pokolbéli napjaim után-1 remekművé. Emigráció, világháború, Recsk, Rákosi-kor- szak, ’56, újabb emigráció - megannyi tragikomédiává karikírozott tragédia. Mert akit csak gyűlölnek, az még nincs elveszve. De akit gyűlölnek, és röhögnek is rajta, az igen. S mert tudott kacagni annyi meg annyi tragédián, Faludy talán mégis boldog volt, még ha életéből regényt is lehet írni. Emmanuel Swedenborg, 18. századbéli ezoterikus filozófus szerint mindenki maga dönti el, hogy a mennyországba vagy a pokolba kerül - nem bűneivel és tetteivel, hanem szabad akarata alapján, és mind a menny, mind a pokol létforma, egyik sem rosszabb a másiknál.
