Irodalmi Szemle, 2004

2004/9 - MÚLT ÉS TÖRTÉNELEM - Popély Gyula: A szervezkedő felvidéki magyar pedagógustársadalom (3 ) (tanulmány)

MÚLT ÉS TÖRTÉNELEM hogy a kongresszuson Szalatnai Rezső „igen nívós és tartós” előadással szerepelt A fiatal magyar tanítóság útja címmel, valamint azt sem, hogy az indítványokhoz különösképpen Balogh Edgár, a Sarló elnöke és Farkas Gyula somorjai szociálde­mokrata párti polgári iskolai tanár szóltak hozzá konstruktív szellemben. Persze, a beszámoló szerzője azt is megjegyezte, hogy a rendezvényen a Szlovenszkói Álta­lános Magyar Tanítóegyesület nem képviseltette magát.19 Nos, úgy gondoljuk, hogy a tények ismeretében ez egyáltalán nem volt véletlen. A baloldali sarlós vezetés, de különösképpen a már idézett Szalatnai Rezső aztán a továbbiakban is teljes mellszélességgel kiálltak a „progresszív fiatal peda­gógusok” csoportosulása mellett. „Barátaimnak, akik szerteszéjjel élnek és tanítanak Szlovenszkón: a szo­morúság és a reménység e fájdalmas szép földjén, kezem szorítását küldöm” - ír­ta Szalatnai a Magyar Tanügy egyik következő számában. „Még nem érkezett el ama pillanat, mikor kimozdul a messiási erő, hogy törvényszerűsége szerint elvé­gezze a dolgát. De íme az, hogy ez országdarab haladásba, korszerűségbe, szocia­lizmusba szerelmes fiatal pedagógusai egységesen szólunk e mindig harcos hasá­bokon, alkalom arra, hogy vallomást tegyünk mindenki előtt.” Nos, Szalatnai Rezső ilyen bevezető után valóban „vallomást tesz” saját ma­ga és progresszív elvtársai nevében, és félreérthetetlenül deklarálja: „Erezzük és tudjuk: nincs ma más út számunkra, mint a marxista dialektika. Hogy igazságot és szépséget hirdethessünk a fiatal telkekbe, az új idők alkotását.” Szalatnai itt szinte önmagát felülmúlva igyekszik marxistának láttatni magát, noha köztudott volt ró­la, hogy bár meggyőződéses baloldali szociáldemokrata, a kommunista pártba ta­lán éppen ezért soha nem lépett be. „A szocializmus elsősorban etikai érték. Ame­lyik mássá teszi az embert. Újjá és jobbá, hogy az közeledtekor már meglátszik be­lőle” - vélekedett a „progresszív” népnevelő.20 A Magyar Tanügy és az általa képviselt „haladó” gondolat azonban nem bi­zonyult maradandó értékűnek, úgy is mondhatnánk nem sok vizet zavart a felvidé­ki magyar pedagógustársadalomban. A Sarló dalos szárnyának befolyása alatt álló lap 1933 decemberére kifulladt és csendesen kimúlt.21 Az általa képviselt „prog­resszív” irányzat a magyar tanítóság egészére szinte alig volt befolyással. JEGYZETEK AX/1.C FEJEZETHEZ 1. Centaur: Zászlóbontás: Szlovenszkói Magyar Tanügy, 1925. július 25., 1-3. old. 2. A magyar-német szoc. dem. párt és a magyar tanítóság. Szlovenszkói Magyar Tanügy, 1925. szeptember, 7. old. 3. Tóth Kálmán: Mi a célja ma a felekezeti tan.-egylet megalakításának? Szlovenszkói Ma­gyar Tanügy, 1926. február, 9. old. 4. Vő: Bibliografia slovenských a inorečových novín a časopisov z rokov 1919-1938. Mar­tin 1968., 779-780. old. 5. Az iskolai törvényjavaslat. Magyar Tanügy, 1928. január, 1. old.

Next

/
Oldalképek
Tartalom