Irodalmi Szemle, 2004

2004/1 - MÚLT ÉS TÖRTÉNELEM - Popély Gyula: A magyar tanügy kálváriájának kezdetei Szlovákiában az impériumváltás után (1918-1920) (tanulmány)

MÚLT ÉS TÖRTÉNELEM

a városi kispolgárság - kereskedők, iparosok, altiszti kategóriába tartozó alkalmazottak — gyermekei látogatták. A polgári iskola negyedik évfolyamának abszolválása már bizonyos alsóbb hivatalnoki állások betöltésére is képesített, de a végzett növendékek tanulmányaikat a tanítóképezdékben és különböző szakiskolákban is folytathatták, sőt az előírt különbözeti vizsgák után a gimnázium vagy a reáliskola ötödik évfolyamába is beiratkozhattak.

A magyar tannyelvű polgári iskolákat a csehszlovák államhatalom sok e- setben még a szorosan vett magyar etnikai területen, illetve az abszolút magyar többségű városokban sem volt hajlandó megtűrni. Az állami polgári iskolák felszámolása nem is ütközött akadályba, a felekezeti vagy községi iskolák esetében a- zonban több helyen is komoly problémák jelentkeztek. A losonci állhatatos helytállást párját ritkító és példaadó tettként kell értékelnünk.

Losoncon magyar tannyelvű államilag segélyezett községi leánypolgári iskola működött egészen 1919 szeptemberéig. Az 1919. évi szeptemberi tanévkezdéskor azonban megjelent az iskolában a tanügyi kormányzat által kinevezett új cseh igazgatónő, aki a tanintézetet „csehszlovák” tannyelvű állami tanintézetté nyilvánította, a magyar tantestületet pedig egyszerűen „elbocsátotta”. A tantestület azonban a helyén maradt. Nem volt hajlandó elismerni a cseh állami igazgatónő illetékességét, és továbbra is a városi iskolaszéket tekintette felettes instanciának. Természetesen a tanügyi kormányzat haladéktalanul megvonta a renitenskedő losonci tanárok államsegélyét, a tanítás azonban ilyen körülmények között is folytatódott. Két évig tartott ez az állapot, a tantestület azonban államsegély nélkül is példásan végezte munkáját.25

A hatalomváltás Prokrusztész-ágyában vergődő felvidéki magyar iskola- fenntartók és nem utolsósorban az egyes konkrét tantestületi közösségek nagyon sok esetben példás kitartással vállalták a megpróbáltatásokat, és mindent megtettek annak érdekében, hogy az impériumváltás hányatott időszakát az elszakított magyarság iskolái minél nagyobb számban túléljék. Az 1919. év nyarán és őszén ugyanis még élt a remény, hogy a bel- és külpolitikai konszolidáció után idővel majd érvényesülni fog az állam fennen hirdetett demokratikus rendszere, amely a magyar iskolahálózat további csorbítatlan fenntartását is biztosítani fogja mindenütt, ahol erre igény mutatkozik.

JEGYZETEK A 1II/1. FEJEZETHEZ

1. Sbírka zákonu a naŕízení štátu československého. Ročník 1918, 30-31. old.

2.Deset let Československé republiky 1. Praha 1928, 345. old.

3. Vő: Trianon Kalendárium 1998. Magyar olvasókönyv. Válogatta, szerkesztette: Kiss Dénes. Budapest 1997, 187. old.

4. Stefánek, Anton: Päťročná retrospektíva. Päť rokov školskej práce na Sovensku. Redigovali: Bohuslav Bezdék a Milan Janota. Bratislava 1924, 8. old.