Irodalmi Szemle, 2004
2004/9 - Hogya György: Istent látni, és meghalni (elbeszélés)
Istent látni, és meghalni MANDINER Iráni mese: Bath Badgerd titka — Hátim Tai nemes és kiváló herceg királyától azt a parancsot kapja, hogy kutassa fel a titokzatos Bath Badgerdet, a seholsincs kastélyt. Amikor sok veszélyes megpróbáltatás után a kastélyhoz közeledik, megtudja, hogy onnan még soha senki élve vissza nem tért, mégis folytatja útját. Egy kör alakú épületnél fogadja őt egy borbély. Tükör van nála, és egy fürdőbe vezeti a herceget. Ám amint a herceg belép a vízbe, mennydörgésszerű hang kíséretében elsötétedik a világ, a borbély eltűnik, és a víz emelkedni kezd. Hátim kétségbeesetten úszik körbe és körbe, míg végül a víz már eléri a fürdő tetejét, a kerek kupolát. Már attól fél, hogy elveszett, amikor imádságba kezd és megragadja a kupola középső kövét. Újra felhangzik a mennydörgés, minden megváltozik, és Hátim most a sivatagban találja magát. Hosszú, szenvedésteli vándorlás után egy gyönyörű kertbe érkezik, melynek közepén kör alakban kőszobrok állnak. A kör közepén egy ketrecbe zárt papagájt lát meg, felülről egy hang szól hozzá: „Hős herceg, élve innen nem menekülsz. Egyszer, a régmúlt időben Gayomart [az első ember] talált egy hatalmas gyémántot, amely fényesebben ragyogott, mint a nap és a hold. Elhatározta, olyan helyen rejti el, ahol senki ember fia meg nem találja. Ezért, hogy elrejtse, felépítette ezt a bűvös fürdőt. A papagáj, amit itt látsz, része a varázslatnak. A lábánál egy aranyláncon találsz egy aranynyilat és nyílvesszőt, amivel el kell találnod a papagájt. Háromszor próbálkozhatsz. Ha eltalálod, megszűnik az átok, ha nem, kővé válsz, mint a többiek.” Hátim elvéti az első nyilat, és a lába kővé válik. Elvéti a másodikat is, és már derékig kővé válik. Mielőtt kilőné a harmadikat, becsukja a szemét és felkiált: „Isten hatalmas”, vakon lő, és eltalálja a papagájt. Mennydörgés hallatszik, porfelhő kerekedik. Majd amikor minden elcsendesedik, a papagáj helyén egy hatalmas, gyönyörű gyémánt látható, és a szobrok életre kelnek. Az emberek hálát mondanak a hercegnek, amiért megszabadította őket. Uriel da Costa (1590?—1640) támadta a túlvilági élet hitét. A penitencia formulája megkövetelte, hogy keresztül feküdj ék a zsinagóga küszöbén, s a hitközösség tagjai végigtapodjanak rajta. Ennek az elviselhetetlen megaláztatásnak a hatására Uriel hazament, haragos vádiratot írt üldözői ellen és agyonlőtte magát. Feliratok temploma — Palenque legfigyelemreméltóbb épülete a Feliratok temploma. Aki látni akarja, előbb fel kell másznia a 19,8 m-es piramis aljáról induló meredek lépcsőn. A templomot tartó négy pillérre egy-egy életnagyságú stukkót faragtak, és mindegyik alak csecsemőt vagy kisgyereket tart a karjában. A Feliratok templomáról mindaddig keveset tudott a világ, amíg Alberto Ruz Lhuiller mexikói archeológus 1949-ben fel nem figyelt a templom kövezetében egy hatalmas kőlapra. Amikor elmozdította, egy lépcső tetejére bukkant. Munkatársaival együtt háromévi munkájába került, míg megtisztította a lépcsőt a törmeléktől. A lépcső lábánál, az alsó szinten Lhuiller felfedezett egy háromszög alakú kőtáblát, majd hat fiatalember földi maradványait, akik valószínűleg szertartások áldozatai voltak. A kriptában, a szarkofág tetején 5 tonnás, gazdagon faragott kőlap feküdt, a falakat körös-körül az Éjszaka kilenc urának reliefjei díszítették. A szarkofágban Lhuiller egy magas férfi csontjait találta, aki halálakor 40 év körüli lehetett. Testét és arcát zöld jade ékszerek borították, melyek éles kontrasztot alkottak a sír cinóbervörös csíkozásával. A leghatásosabb azonban a jade mozaikból készült halotti maszk. A szemgödröket obszidiánból és kagylóból rakták ki, s ezek a maszkot hátborzongatóvá varázsolták. Diego de Landa — Yucatan és Guetamala első provinciálisa, Szent Ferenc-rendi szerzetes, később püspök.
