Irodalmi Szemle, 2004
2004/8 - Tompa Gábor versei (Tükör által, Utópia)
Tompa Gábor Tükör által Voltatok, vagytok, és lesztek, gyermekeim, örök keresztek, áldottak, megszületettek, napfényből kisemmizettek, viharos szerelmek stációin özönvizekből megfogantak, szabadság hamvas hírnökei: madaraknál is madarabbak, süllyedő létem éjszakáján örökös lángra nyíló ablak, tudom, hogy végleg megkötöztök, tizennégy sorsa a szonettet, óriás tüdő a levegőt, tizennégy forduló ózonát, mit a világ belélgezhet, ínségben, törvénytelenségben, szeretkezések, vajúdások, abortuszok őserdejében, viszitek arcom az időben, gyökereimtől húztok a mélybe, hűséges férgek édenébe, lehulló mázak kotyvaszába, végtelen előszobákba, egyetlen szem erőterébe, szabadulás légsűrűjébe, hová boldogan adatott mennem, mert ti megváltottatok engem.
/
