Irodalmi Szemle, 2004
2004/7 - TALLÓZÓ - Koncsol László: Jelentés a Csallóközi Kiskönyvtárról
TALLÓZÓ meg. Mindhárom munkát a Kiskönyvtárba olvasztottuk. Alapy Gyula valamivel később a csallóközi halászat történetét foglalta össze alapos levéltári kutatásai szerint, s könyvét újra kiadtuk. A csallóközi aranymosás históriáját Baranyai József tárta föl, művét hét nagyobb munkájával együtt 2002-ben jelentettük meg. Ipolyi Amold két könyve foglalkozik szűkebb régiónkkal; a Csallóközi úti-képek először nálunk jelent meg könyvként, de a Csallóköz műemlékei sem szerepelt a 19-20. század tömegolvasmányainak listáján; mi megpróbáltuk azzá avatni őket. Bél Mátyás Komárom vármegyéje és Fényes Elek Komárom vármegye leírása (1851) c. monográfiája nagyjából egy évszázad ritmusában követte egymást. Ha a két kiváló szerző érdekes munkájához a Borovszky-féle vármegye-monográfia településportréit is hozzávesszük, akkor kiváló szinkron- és diakronképet nyerünk a történelmi vármegye csallóközi településeiről. Az utóbbi szövegeit az általam jegyzett A Csallóköz városai és falvai c. alsorozatban közlöm, két kötete a piacon van, a harmadiknak az idén kell az olvasóhoz kerülnie. Bél Autózójának Pozsony és Győr megyével foglalkozó darabjai még kiadásra várnak. Házi Jenő évtizedekig gyűjtötte mintegy mellékesen a levéltárak Pozsony vármegyei okleveleit, s gondosan regesztázta őket. Hatalmas kézirata Sopronból hozzánk került, s kiadtuk. Hasonló jellegű munka Kocsis Arankának a vajkai érseki nemesi szék hagyatéki leltárait teljes terjedelmükben közlő könyve, alapos bevezető tanulmányával. Magam a Patonyok főleg újabb kori levéltári forrásaiból adtam közre egy kötetre valót, Machnyik Andor a Trianon utáni csehszlovák földreform, a cseh-morva-szlovák gyarmatosítás, valamint a világgazdasági válság lesújtó következményeit mutatta be 1931-ben kiadott és általunk újra megjelentetett munkájában. Kumlik Emil az 1 848/49-es magyar mozgalmak pozsonyi mártírjainak portréját rajzolta meg, Pitry Cirjék János érsekújvári ferences algimnáziumi tanár viszont az időszak helyi eseményeit rögzítette naplójában; kéziratát a pozsonyi regionális levéltár ferences fondjában találtuk meg. Erdélyi Pál (János fia, Zsuzsanna és Ilona édesapja) remek könyvet írt Jókai pályakezdéséről, Földes György pedig üde lektűrt a 19. sz. második felének Felső-Csallóközéről. Mindkettőt újra kiadtuk. Azt hiszem, látható a szándékunk: a Csallóköz, a felvidéki magyar nagytáj homályban maradt, majd homályban tartott múltját minden szeletében részletesen be akarjuk mutatni lakóinak, olvasóinknak és szakembereinknek. Harminc kötetre gondoltunk, de a tervezésben ma már a 120. kötet táján tartok. Remélem, hogy ha nem leszek, valaki tovább viszi a lobogót, és más régiók szakemberei is követni fogják példánkat. Ennél többet nem is kívánhat egy ember nemzetének és a világnak. (Új Könyvpiac 2004. március)
