Irodalmi Szemle, 2004
2004/7 - A POSONIUM IRODALMI ÉS MŰVÉSZETI DÍJ - 2004 - Szarka László: Egyetemesség és lokalitás
A Posonium Irodalmi és Művészeti Díj - 2004 néprajz, muzeológia tudományos apparátusával, azokat mély erudícióval és nagy leleménnyel összekapcsolva, a történeti Gömör vármegye múltját, kulturális örökségét tárta fel. Mostani kötete egyfajta összefoglalása abbéli törekvéseinek, hogy a történeti regionalisztika az öt megillető helyére kerüljön a szlovákiai magyar tudományos közgondolkodásban. A szlovákiai magyar helytörténetíráson belül B. Kovács István interdiszciplináris munkássága kimagasló teljesítmény: az egész Kárpát-me- dencei magyar glóbuszra való rálátás, a magyarországi szakmai műhelyekkel való kapcsolattartás, a felelős helyi, országos közéleti szerepvállalás szerencsésen ötvöződik a témaválasztásban és a résztémák feldolgozásában. A kötet a módszertanilag alaposan felkészült, a vizsgált régiót a források és a terepkutatás szintjén egyaránt bensőségesen ismerő kutató valamennyi erényét híven tükrözi. „A gömörológia”, amellyel foglalkozom, ebben a formájában talán egy új fogalom, de nincs ebben semmi ördöngösség - mondja a szerző. Ez gömörtudo- mány, vagy kevésbé bonyolultan úgy is lehetne mondani, hogy regionalisztika. Nevezhetjük honismeretnek is, de annál egy ponton több. Én a gömörológiába beleértem a közéleti vállalást is. Azt a szolgálatot, amelyet egy írástudó ember, főleg kisebbségi környezetben, erejéhez mérten föl kell, hogy vállaljon. Tehát a gömörológia egy kicsit több mint tudomány, az emberi teljességre való tekintettel értelmezendő. Belefér a tudomány is, belefér a közéleti elkötelezettség is, és „az egésznek a keretét egy adott régió, az embernek a szülőföldje cövekeli” vallja a szerző, a Posonium Díj mostani kitüntetettje. Mostani könyvének olvasóit megszólítva B. Kovács István úgy fogalmazza meg ars scienticáját, hogy az emberi élet Gondviselés által kijelölt tér- és időbeli koordinátáit tekinti a történeti kutatások szempontjából is meghatározónak. Az egyetemesség és lokalitás, a hely és a mindenség összefüggés-rendszerét, az egyes embereknek rendelt feladatok végső értékelési szempontját egy Mikszáth-idézettel érzékelteti: „A Helikon végre is csak egy hegy, s éppen olyan virtus nyikorgó ta- lyigával érni fel odáig, mint üveges hintában.” A regionalisztika és a helytörténet művelésében B. Kovács István Koncsol Lászlóval áll lelki rokonságban. Mindketten a világ közepének tekintik kutatási terepüket, választott hazájukat, mindketten a legmagasabb rendű tudományos kutatást művelik, de egy percig sem felejtik a kutatások legfontosabb célját, az emberi tudás gyarapítását. Emellett a vizsgált régiókban élők önismeretének alapozását, a helyi magyarság történeti és nemzeti azonosság- és hagyománytudatának megerősítését, De a két táj, a két régió közti különbségek eleve más megközelítést, más attitűdöt kívánnak. A Csallóközben magától értetődő és meghatározó a magyar nyelvű népesség jelenléte. A fogyás, a munkanélküliség, az asszimiláció, elvándorlás súlyos válságjelenségeket hordozó tüneteivel, rémképeivel az átalagosnál ritkáb-
