Irodalmi Szemle, 2004
2004/7 - Török Elemér versei (A XXI. század hajnalán..., Európám, Mámor, Miért?..., Égi vándor napja, Hozzatok égnyi fényt..., Ti csak fussatok, évek és napok)
Török Elemér versei Új Európám l Kezemben régi vándorbotommal, új Európám, hova mehetnék, hol huzatmentes, üdezöld mezők várnak és a szép, sudár jegenyék?... 2 S ami itt fáj, ott: soha ne fájjon! Félelem, bilincs: ne legyen számon! És perelnem se kelljen a fényért! Ragyogjon mindig: felettem kék ég! Igazmondást: ne tiltson senki már! írhassam, amit: a szívem diktál! 3 Ne más mondja meg: mi jó s jár nekem! Ez minden Ember: szent joga legyen! 4 Ennyi, mit Tőled: remélni merek. Új évezredünk: szebb csak így lehet... (Pozsony; 2004. május 1-2.) Mámor Az égi ablakon már a hajnal zörget, burrogó gerlepár ébreszti a csöndet.
/
