Irodalmi Szemle, 2004
2004/6 - TALLÓZÓ - Takács Péter: Deák Ferenc magyarsága
TALLÓZÓ TAKÁCS PÉTER Deák Ferenc magyarsága A magyar és az egyetemes történelemben is csak ritkán talál példát a historikus moralitás és politika olyan mély harmóniájára, amilyet az ő élete példáz. Európa 19. századi történelmén olyan politikusok hagytak maradandó nyomot, mint Napóleon, Metternich, Viktória királynő, a Szent Szövetséget vizionáló Sándor cár, Bismarck és Cavour. Tevékenységük és az általuk megindított politikai, társadalmi folyamatok hozadékaként megszületett az angol és a francia gyarmatbirodalom. Világhatalommá vált Oroszország. Létrejött az egységes Német- és Olaszország. A görögök kivívták a függetlenségüket, a Balkán kivált a török birodalomból, és sorra megalakultak a magukat függetlennek vélelmező nemzetállamok. Művészetben, irodalomban, zenében eluralkodott a hőskultusz. Operák, nemzeti drámák dicsőítették a hazáért hozott áldozatot, és ideállá vált a cselekvő, minden nehézséget legyőző hős. A transzcendencia perifériára szorult az emberek tudatában, s elbizakodottan hitte az értelmiség, hogy a tudomány és a liberális ideológia megtermi a szabadságot, s ez végső választ fog adni az emberi történelem minden kérdésére, száműzve a nyomorúságot és a kiszolgáltatottságot köznapjainkból. Soha olyan kultusza nem támadt a nemzeti nyelvek ápolásának, tudományos művelésének, mint ebben a században. Nemzeti színházak, nemzeti múzeumok, népképviseleti nemzeti parlamentek kezdték meg működésüket. Mindenki a jó és a szép diadaláról álmodott, és boldognak hitték magukat az új nemzetek. Megingathatatlannak hitt törvényeket produkáltak a fizikusok, a természet- tudósok. Az élettudományokban megszületett az evolúciós elmélet. Tombolt az ipari forradalom, s a technika csodái elbizakodottá tették az értelmiségieket. Nagy akarásokkal és optimizmussal telt meg a világ. Csak a magyarokat gyötörték végzetes kétségek. Kronológiailag majdnem abban az időben, amikor az első gőzhajó megkezdte utazását az óceánokon, amikor Angliában vaspályára tették a gőzgépeket, Magyarországnak és a magyarságnak halált jósolt Herder. Úgy vélte, hogy a Kárpátmedence rokontalan nemzetének a gazdasági, katonai és szellemi teljesítménye oly mértékben lemaradt Európától, nemzeti ereje annyira lehanyatlott, hogy kényszerűen fel kell oldódnia az őt körülvevő szláv vagy német tengerben. Ez a kívülről jött borzalmas jóslat felborzolta a magyarság legjobbjainak az idegeit, és lelkileg is megkínozta a lassan önmagára ébredő magyarság szellemi elitjét. Csokonai lelke
