Irodalmi Szemle, 2004
2004/1 - Alabán Ferenc: Érték a sajátosságban (tanulmány)
Érték a sajátosságban tartalom is árnyalja a kisebbségi magyar szövegkontextust, azoknak az utalásoknak a sora (konkrét verbalizáció nélkül), amelyek mégis sajátos „beszédes” jegyei az egyes kisebbségi kultúráknak, és amelyeknek természetes használata az egyik fontos és kézenfekvő jellemzője az autentikus kisebbségi magyar szövegnek. Ennek e- gyik eleme lehet a multikulturalizmus, melynek szintén megvan a maga esztétikája, s melyeknek kimutatására és identifikálására az irodalomtudományi vizsgálódások során különböző nézőpontok és eljárások sokasága kínálja magát. A kisebbségi közegben született művek befogadásának olvasói szempontjait már érintettük. Hangsúlyoznunk szükséges még azt a tényt, hogy az egyes olvasói értelmezések nem egyenértékűek, és nem függetlenek az irodalmi és műveltségi felkészültségtől. Még a szűkebb körű értelmezést alapul vevő olvasói szemponttól sem, a- mely feltételezi a „beleértő olvasót”, s amelynek meghatározását végső soron az irodalomszociológiának kell majd pontosan definiálnia. Alkalmi tapasztalatok azt látszanak bizonyítani, hogy az általános műveltség felett álló, informált és többnyelvű olvasó is, akinek felkészültsége túlhaladja a mű szerzőjének felkészültségét, abba a helyzetbe kerülhet, hogy nem képes a szöveget a benne meglévő hivatkozások, nyelvi kifejezések, történelmi és kulturális utalások adekvát értelmezései szerint értékelni. A sajátosságok, valamint a specifikus utalások és megjegyzések sok esetben dekó- dolhatatlanok az idegen olvasó számára, főleg annak kisebbségközpontúsága, történetisége, esetleg eszmei-politikai töltete miatt. Szélsőséges esetnek számít a nyelvi szabadosság vagy a stilisztikai elemek sajátosságai által okozott meg nem értés, ill. érthetetlenség, amelyet csak egy szűk körű olvasói tábor képes értelmezni és értékelni. Ilyen esetekben az általános megértést lábjegyzetek vagy magyarázatok segítik elő, amelyek az „érthetetlen” nyelvi betétek szövegkörnyezetének értelmezését teszik lehetővé. Evidens ténynek számít, hogy a kisebbségi magyar közegben keletkező művek megértésénél a monokultúrájú olvasó nemegyszer bizonyos értelemben hátrányban van, mivel a kisebbségi író műve a multikulturális szöveg sajátságait hordozza magában. Igaz, a mű(szöveg) nem maradéktalan megértése nem feltétlenül előidézője a mondanivaló és esztétikai értékelés sikertelenségének, mivel a szöveg elsősorban a kisebbségi multikulturális helyzet sokszor fonák és ellentmondásos élményét közvetíti. Biztosan állítható azonban az, hogy az idegen olvasók közül viszonylag kevesen képesek a teljesség igényével értelmezni és elfogadhatóan értékelni az ilyen kisebbségi magyar művet (szöveget). Mindez az ilyen jellegű alkotások értelmezésének és érvényesülésének korlátait is jelzi. (2002) JEGYZETEK 1. Für Lajos: Kisebbség és tudomány, Magvető Kiadó, Budapest, 1989 2. Pomogáts Béla: Kisebbségben és magyarságban, Nap Kiadó, Dunaszerdahely, 1997, 196. o. 3. Lásd bővebben Gáli Ernő: A sajátosság méltósága (Bp., 1983) című könyvét, mely alapját jelenti
