Irodalmi Szemle, 2004
2004/5 - Jövőnk: Európa - Ankét az európai uniós csatlakozásról (Alabán Ferenc, Csáky Pál, Duba Gyula, Gaál Sándor, Görömbei András, Grendel Lajos, Lovász Attila, Pomogáts Béla)
Jövőnk: Európa nyék európai szellemiségűek legyenek. Ha a közös érdekek jegyében feladják bizonyos Jogaikat”, az egységet erősíti és csak segíthet! Csökkenti az államok közötti érdekellentétek kiéleződésének a lehetőségét. A „háborúmentes” Európa eszménye, amelyet az egyesülés révén el kellene érni, talán nem illúzió! Úgy tűnik fel inkább, olyan szükséges földrészünk számára, mely már-már törvény! Különben az egyesülésnek kevés értelme lenne. A gazdasági prosperitás olyan érték, amelynek lehetővé kell tennie, hogy az ember - a népek, nemzetek - szabadon fejlődjenek és kiteljesedjenek. Ennek révén a kultúra is előtérbe kerül, a nyelvek értéke és az alkotás fontossága, a történelem toleráns reflexei és az önérzet azon békés vonásai, amelyek toleránsak és befogadóképesek. Alabán Ferenc- Az új „időszámítás”, az új kihívásokkal való szembenézés kétségtelenül új történelmi fejezetet nyit az EU-hoz csatlakozó államok életében. Tükrözi ezt az a tény is, hogy a jövő Európájának kialakításáról szóló társadalmi vita központi fogalommá vált régiónkban, aminek egyik meghatározó jellegzetessége a többértelműség. Az a természtes többértelműség, amely kezdettől kíséri és jellemzi az európai integrációs folyamatot. Túlzásnak érzem az „újgyarmatosítás” fogalom használatát, mivel önkéntes belépésről, csatlakozásról van szó, s ez az alapelv ab ovo meghatározza a folyamatban való részvétel egyenrangúságát és további minőségeit. Másrészt viszont felmerülnek az olyan kérdések is, hogy: „Mit is tudunk mi Európáról?” „Mi is a mi európaiságunk lényege?” „Mi azonos a különböző etnikumú, nyelvű, különböző kultúrájú és múltú nemzetekhez tartozó emberekben?” Más és más kép rajzolódik ki Európáról az egyes generációkhoz tartozó véleményekben. Az idősebbekben él egy eléggé határozott politikai és ideológiai indíttatású Európa-tudat, amely elsősorban - különösen az értelmiségiek számára - a szabad véleménymondást, a politikai ráhatástól való mentességet jelentette. Az általános szintű köztudatban mindez inkább a nyugat-európai magasabb életszínvonalra való utalásokat, a jobb használati tárgyakat és fejlett technológiákat jelentette. A fiatalabb generáció elképzeléseiben az európaiság egyértelműen a kedvezőbb anyagi-gazdasági körülményeket, a világ bármely részére a szabad utazás lehetőségét és az új munka- és érvényesülési lehetőségeket jelenti. A magyar nemzethez való tartozásunk szintjén kétségtelenül létezik egy történelmi szintű Európa- tudat is, mely abból indul ki, hogy az államalapítás és a kereszténység felvétele óta a magyarság európainak vallja magát, ami több mint ezeréves történelmet és múltat is jelent Közép-Európában. Ehhez a politikai indíttatású és történeti motiváltsá- gú Európa-tudathoz társul még a magyarság mentalitásából fakadó ismérvek sora, mely nem csupán a földrajzi meghatározottságokat jelzi, hanem a mindennapi szokásrendet, az emberi-viselkedésbeli tulajdonságokat és sajátosságokat is jelöli. Közép-Európa kis népei - beleértve a magyarságot is - ebből a szempontból is bizonyos értelemben „köztes” helyzetben vannak, mivel a „homokóra nyakában”
