Irodalmi Szemle, 2004
2004/1
A MADACH-POSONIUM KIADÓ UJ KÖNYVEI Fonod Zoltán: SZÁMVETÉS Irodalmi tanulmányok, kritika, köz ír ás Közel hat évtized irodalmi fejlődésének meghatározó korszakait, irányzatait tekinti át a szerző most megjelent kötetében. A Kisebbségben című fejezet két tanulmánya az 1945 utáni társadalmi valóságot vizsgálja, valamint az irodalmi fejlődés meghatározó vonulatait tekinti át. A Sorskérdéseink keresztútjain című tanulmányban a magyarüldözés éveinek tragikus eseményeit ismerhetjük meg. A kisebbségi magyar irodalom helyzete Cseh/Szlovákiában 1945 után című tanulmány a hontalanság éveitől napjainkig kíséri nyomon a kisebbségi irodalom fejlődését, felvázolva az egyes korszakok irodalmi fejlődésének általános jegyeit, ellentmondásait és irányait egyaránt. Az Érték és mérték című fejezetben a szerző műnemek szerint követi nyomon az elmúlt évtizedek fejlődését. Külön tanulmány foglalkozik a magyar költészet, illetve a magyar próza útkereséseivel Cseh/Szlovákiában, 1945 után. Az Őrhelyen című fejezetben azokat az írásokat olvashatjuk, melyek egyes alkotók munkájába engednek bennünket bepillantani. Márai Sándor menekülései és magányoságain kívül Fábry Zoltán életművének egy-egy szeletét is megismerhetjük. Villanásnyi reflexiókban ismerkedhetünk meg kortárs íróinkkal, Dobos László, Duba Gyula, Tözsér Árpád és Cselényi László munkásságával, illetve (Szeberényi Zoltán jubileuma ürügyén) irodalmi gondjainkkal. Két tételben az Irodalmi Szemle küzdelmes évtizedei is elvonulnak előttünk. A kötet tükre kíván lenni irodalmi fejlődésünknek, s vélhetően előzménye egy születő, összegező jellegű, szintetizáló irodalomtörténeti mű megírásának, (n) Szőke József: KATICABOGÁR CEgy lány naplója és más elbeszélések) Szerelmek, álmok, vágyak, tervek, csalódások - címszavak lehetnek ezek a fogalmak mindenkor az „ifjúság” szócikknek, meg a „kalandozások” korának, amit a fiatal évek jelentenek. Szőke József kisregénye egy lány életét mutatja be a hatvanas években. Nagy Katalin, a naplóregény hőse (vélhetően!) a „kitörés” lehetőségeit kereste, amikor úgy döntött, hogy kőműves lesz. Ki akart tömi a szegénységből meg a falusi asszonyok kiszolgáltatottságából. Szőke József úgy vall a korszak emberéről, gondolatairól, erkölcsi konfliktusairól, csalódásairól (hisz a lány a szerelem végállomásaként a „megesett lány” helyzetébe kerül), hogy mellőzi az oktatgatás erőszakolt, didaktikus célzásait. A napló utolsó sorai az anyaságot vállaló lány erkölcsi megigazulását bizonyítják, meg a szerelem őszinteségét és a társkereső szándék tisztaságát Nem vitás, az élet értelmének őszinte keresését halljuk kicsengeni a világosan megfogalmazott szavak mögül. Rövid prózai írásokat is találunk a kötetben. A múlt egy-egy „arca”, szeglete jelenik meg ezekben az írásokban, avatottan, érdeklődésre számot tartva. A kötetben az 1964-ben kiadott Katicabogár című kisregényt és Az asszony vár című kötet (1959) néhány elbeszélése találhatja az olvasó. Ízelítő ez az új kiadás a prózaíró Szőke József előéletéből. Köztudott ugyanis, hogy az író a későbbi években a meseirodalomra váltott át. (dz)