Irodalmi Szemle, 2004
2004/3 - KÖNYVRŐL KÖNYVRE - Alabán Ferenc: Eszméltető könyv a nemzeti önismeretről és az egyetemesség igényéről
Eszméltető könyv a nemzeti önismeretről és az egyetemesség igényéről (Görömbei András: Irodalom és nemzeti önismeret) „Nincs minden irodalomnak irodalmon túli feladata. A mienknek van, mindig is volt...” (Illyés Gyula: Első állomás) Görömbei András új könyve érett és okos kötet, mely letisztult szemlélettel és kiérlelt, hiteles módszerekkel tárgyalja anyagát. A nemzeti közösség és az önismeret, a nemzeti tudat és a közösségi felelősség, ezek irodalmi vetületei, az irodalmi hagyomány, a jelen és a jövő kérdései, a történelem és az irodalom létmódja mind-mind összefuggésrendet alkotnak, s aktuálissá válnak általános szinten is, egy olyan közép-európai közegben, amely aktív részese a globalizációnak, az európai közösséghez való csatlakozás folyamatának. A magyarság (beleértve a kisebbségi magyarságot is) nemzeti önismeretének, önazonosságának, identitásának ügye, időszerű értelmezése nem véletlenül kerül a magyarságtudományi és irodalomtörténeti vizsgálódások körébe, mivel a társadalmi változások bizonyos értelemben létkérdéssé teszik az önmeghatározást s a belőle fakadó perspektívát a fontos közösségi előkészületek és döntések időszakában. Görömbei András jól látja és kellően érzékelteti, hogy a felgyorsult változások a kérdések felvetésén túl válaszok megfogalmazását igénylik, mind az egyén, mind a közösség számára, mert az értékmegtartás, az önazonosság igénye ellenszerévé válik a személyiségfelszámoló és közösségporlasztó tendenciáknak. Ahogy ő fogalmazza pontosan: „A globalizációval párhuzamosan ezért vált az identitáskutatás világszerte az egyik legfontosabb stúdiummá. A magyarságnak létérdeke, hogy otthon érezze magát Európában. De ezt csak akkor érheti el, ha - a nagyfokú világnyitottság mellett - úgy ragaszkodik önazonosságához, szellemi-erkölcsi értékeihez, anyanyelvéhez, kultúrájához, hogy az új idő követelményei szerint meg is újítja azokat.” Ennek a jelzett identitáskeresés, -megfogalmazás problémakörének feldolgozása a központi magja a kötet első nagyobb fejezetének (A magyarságtudomány útkeresése), melynek öt, szinte rendszert alkotó, szintetizáló tanulmányában Görömbei András a kérdéskomplexum legfontosabbnak mondható területeit veszi szemügyre, azzal a szándékkal, hogy egyfajta leltár után értékeljen, kiegészítsen és KÖNYVRŐL KÖNYVRE
