Irodalmi Szemle, 2004
2004/3 - EURÓPA KAPUJÁBAN... - Dobos László: A magyar 20. század - Trianon évszázada (előadás)
EURÓPA KAPUJÁBAN. számos határozatot hoztak s juttatták el ajánlásainkat az illetékes kormányokhoz nemzetiségi ügyekben. Jelentős az etnikai tárgyú kormányközi megállapodások száma. Ezzel együtt meg kell állapítanunk, hogy Kelet-Közép-Európa és a Kárpátmedence határon kívüli magyar nemzetiségei - súlyos nemzeti tehertételekkel - mindmáig aránytalanul kevés figyelmet kaptak. Más szóval az EU ez irányú döntései csak közvetve, utalásaikban, vonatkozásaikban szólnak a magyarkérdéshez. A magyar kormány ilyen környezetben kéri és javasolja a közös európai kisebbségvédelmi jogrend elfogadását. Milyenek lesznek, lehetnek a közelítő lépések Magyarország felé? Emberiek! Öröm és gond egyszerre. A Kárpát-medence magyarlakta területei általában elmaradottak. Hisz Szlovákiában még most is a háború után elkobzott földek visszaszerzésén fáradoznak. A magyar lakosság nagy része földművelésből élt. A cseh és később szlovák ipartelepítés tudatosan nem ment határközeibe. Mindezek következményei, a szlovákiai magyarság nagy része szegényebben él, mint az ország átlaga. Vannak magyarlakta területek például a Felső-Bodrogköz, ahol a munkanélküliek arányszáma 35-40 százalék között van. A határnyitás után fennáll a veszélye, hogy ezekről a területekről, sajnos, nagyméretű elvándorlás várható. Szlovákiának és Magyarországnak több mint 670 km hosszú közös határa van. A határ szabad átjárhatósága közös vállalkozások reményét is jelenti. Döntő tényező a megélhetés, ahol jobb és olcsóbb kenyeret adnak, arrafelé szélesednek majd az utak. Erdély, Vajdaság, Kárpátalja mellett Szlovákiából is először Magyarország irányába munkanélküliek népesítik be az utakat. A Kárpát-medence mai kiadásában nemzetiségi munkanélkülijeivel terheli az EU-ba vezető utat. A pártállam ideológiája eltorzította a nemzeti lét, a nemzeti érzés meghatározó területeit; a történelem, az oktatás, a kultúra, a nyelvhasználat, a tájékoztatás területén egyaránt. Az államerőszak hatalma ezeken a területeken érvényesítette az asszimiláció rejtett és nyílt formáit. Ha a demokrácia és a szabadság Európáját akarjuk, akkor fel kell számolni az irányunkba érvényesülő állami erőszak minden formáját. Az Európába vezető út, az önkormányzatiság, az önrendelkezés az autonómia útja. Nem véletlen, hogy Erdélyben vagy a Vajdaságban elemi erővel tör fel az önrendelkezés követelése, mert egyértelmű a magunk dolgairól magunknak kell döntenünk. Trianon poklából ez az egyetlen kivezető út; az önkormányzatiság, az autonómia... Munkánk, s adózásunk arányában kell részesülnünk az állami költség- vetésünkből. Meg kell szűnni a kéregetésnek. Törvénynek kell megszabnia jogosságunkat a közösségi életünk költségeihez. Vissza kell foglalni, sajátunkká tenni életünk anyagi és szellemi termőterületeit. így megnő és felrangosodik a szülőföld, életünk termőterületeinek jelentősége. így földtulajdonunk, szellemi tulajdonaink birtokában lehetünk Európa autonóm régióinak lakói. Mert a hely nevet is ad; Komárom — Jókai Napok, Kassa — Kazinczy és Fábry Zoltán Napok, Szklabonya — Mikszáth Napok, Alsósztregova — Madách
