Irodalmi Szemle, 2004

2004/11 - Deák Katalin: Franz Kafka a cseh irodalomban (1) (tanulmány)

Kafka a cseh irodalomban

18 TŐZSÉR Árpád, A titok költői. Irodalmi Szemle, Pozsony, 1970, 5. sz., 404.

19 KAUTMAN,m., 39-75.

20 LUKACS György, A kritikai realizmus jelentősége ma. Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó, 1985, 17-130.

21 HANKÓ B.-HEÉ, m., 624-625.

22 Peter V. ZIMA, Hašek és Kajka: ambivalencia, bírálat és válság. In: FRIED István (szerk.), A Monarchia a századfordulón - Monarchia-irodalmak és irodalmak a Monarchiáról. Szeged, 1991, 23.

23 HANKÓ B.-HEÉ, i. m., 607.

24 Uo. 608.

25 Elis ZDENÉK, Výstava Franze Kajky v Praze. Prága, Plamen. 1964, 8. sz., 166-168.

26 Leoš HOUSKA, Pražská nemecká literatúra. Plamen, Prága, 1966, 1. sz., 162-163.

27 HANKÓ B.-HEÉ, i. m., 774.

28 Uo. 786.

29 Hrabal a fentieket a Devaterník című rovatban feltett körkérdésre válaszolta. Plamen, Prága, 1967, 12. sz., 128.

30 Hrabal válasza egy körkérdésre. Plamen, Prága, 1965, 5. sz., 19.

31 HANKÓ B.-HEÉ, i. m., 708.

32 Uo. 805.

33 Pl. Milan KUNDERA, Mindenek mögött. In: Uő A regény művészete. Bp., Európa Könyvkiadó, 1992, 105-123.

34 Milan KUNDERA, Tréfa. Bp., Európa Könyvkiadó. 1996, 197.

35 Milan KUNDERA, Kafka. In: DOBA1 Péter (szerk.), Rimbaud Abesszíniában - Esszék. Nagyvilág, 1998. 66.

36 „Európa mintegy hetven éve a per rendszerének uralma alatt él. (...) A totalitárius birodalmak eltűntek, véres pöreikkel együtt, de örökségükként itt maradt a per szelleme, az irányítja a dolgokat”- írja másutt találóan Kundera. Milan KUNDERA, Elárult testamentumok. Bp., Európa Könyvkiadó, 1996, 212.

37 Uo. 67.

38 Franz KAFKA, A per. Bp.. Európa Könyvkiadó, 1986, 201.

39 Milan KUNDERA, Tréfa. Bp„ Európa Könyvkiadó, 1996. 361.

40 HANKÓ B.-HEÉ, i. m., 828.

41 Uo. 830.

42 Ivan KLÍMA, A kastély. Ford. ZÁDOR Margit. In: A nagy paróka. Mai cseh és szlovák drámák. Bp., évszám nélkül, 162.

43 HANKÓ B.-HEÉ, i. m., 769.

44 Uo. 848-849.

45 Uo. 769.

46 Uo. 854.

47 Uo. 888-889.

48 KEMÉNY-VÖRÖS, i.m., 21.

49 „Szvatkó Pál, az első korszakban született s az első korszakra vonatkozó talán legfontosabb összefoglalás írója megkülönböztet centrális kisebbségeket, amelyek bizonyos regionális központok köré szerveződtek (ilyennek tekintette az erdélyi magyar kisebbséget vagy a szudétanémete- ket), és perifériakisebbségeket, például a karéjban a magyar nemzettestre tapadó felvidéki (kiemelés tőlem, D. K.) és kárpátaljai magyarságot, amely a nemzet alaptestének része volt.” FILEP Tamás Gusztáv-TÓTH László, Próbafelvételek - A (cseh)szlovákiai magyar irodalomról 1918-1995. Pozsony, Kalligram Könyvkiadó, 1995, 24.