Irodalmi Szemle, 2004
2004/11 - Gyüre Beáta versei (A tűz már ég..., Bűntudat, Az őszinteség, Az én helyem..., Egy kép róla, Sötétség, Te + Én, Szerelem elmúlása, Akadály, Isten segít, Angyal)
Gyüre Beáta A tűz már ég... Üres a lét. Csak tátongó üresség. Színes a kép. Csak egy szívesség. Még egy kérdés. Nem kell már a méz. A tűz már ég. Most már talán ez elég. Bűntudat gondolatok kavargása érzések kavalkádja fejbelőtt tetem ’megin, mit tettem?! Kételyek a múltat homály fedi a jövő a titkokat rejti ajelenben élek: ...mily sötét az élet! (sötét van, nem látok, de talán nem is akarok) a múlt elmúlt a jelen feldúlt! a jövő kétes ki tudja, lesz-e... Egy kívánság Boldog Világ véget! ...ezt kívánom néktek... Az őszinteség Nem tudom, mit mondhatnék... közeleg már a vég s az embertelenség majd eltűnik az őszinteség. Az én helyem... ...gyereksírás, holt szellemek, énekhang, bolyongó lelkek, az én világom csak a sötétség lehet, hol csak a holtak jámak-kelnek. Hol a szellemek lebegnek, ott az én helyem... Egy kép róla vakmerő és nőies szerelmem becézetű csődtömeg
