Irodalmi Szemle, 2003
2003/10 - NYELV ÉS ÉLET - Lanstyák István: A fordítástudomány szakközi kapcsolatairól (tanulmány)
NYELV ES ELET Lanstyák István A fordítástudomány szakközi kapcsolatairól* 1 A fordításelméletet Klaudy Kinga (1999/2002a:24-26) interdiszciplináris jellegű alkalmazott nyelvészeti tudományként jellemzi, s részletesebben is kitér a fordításelmélet és azon tudományok kapcsolódási pontjaira, amelyek „szorosan ösz- szefonódnak a fordításelmélettel, amelyeknek eredményeire a fordításelmélet támaszkodhat, amelyekből kutatási módszereket kölcsönözhet, és amelyeket végső soron saját eredményei révén gazdagíthat is” (i. m. 24); ilyen a társasnyelvészet vagy szociolingvisztika (i.könyvről könyvre m. 31-39), a pszicholingvisztika (i. m. 41-51) és a szövegnyelvészet (i. m. 53-69). Klaudy Kingának ez az áttekintése híven tükrözi a magyar fordításelmélet bizonyos fokú egyoldalúságát,1 két szempontból is. Egyfelől a társasnyelvésznek azonnal feltűnik, hogy a szociolingvisztikáról szóló fejezet - a fordítás/fordítha- tatlanság kérdését kivéve - többé-kevésbé marginális jelenségekkel foglalkozik, olyanokkal, amelyek fontosak ugyan a fordításban, de jelentőségük inkább gyakorlati, mint elméleti: a tájnyelvi jellegzetességek visszaadásával, alá- és fölérendeltségi viszonyok tíikröztetésével, az ekvivalens nélküli lexika fordításával (ezekre 1. még Catford 1965:83-92; Svejcer 1973/1986:36-37). Valójában a társasnyelvészet ennél nagyságrendekkel fontosabb szerepet kellene játsszon - és részben játszik is - a fordítástudományban. Másfelől a kétnyelvűség-kutató a fordítástudomány szakközi kapcsolatairól szóló fejezeteket olvasva fennakad azon, hogy az áttekintésből hiányzik a kétnyel- vűség-kutatás, az idegennyelv-oktatás és a kontaktológia. Igaz, a kétnyelvűség-kutatás egyik ága, a közösségi kétnyelvűség vizsgálata a társasnyelvészet részének tekinthető, másik ága pedig, az egyéni kétnyelvűség tanulmányozása, a pszicholing- visztikához tartozik. Csakhogy a közösségi kétnyelvűség kérdései az említett munkának sem a fordítástudomány és a szociolingvisztika szakközi kapcsolatait tárgyaló fejezetében, sem máshol nem jelennek meg. Ez pedig nem véletlen, hanem csak tükrözi a valóságot, a kétnyelvüségi szemlélet hiányát a fordításelméleti irodalomban. A fordításkutatók a fordítást hallgatólagosan a kétnyelvű beszédtevé
