Irodalmi Szemle, 2003
2003/10 - JUBILÁNSOK KÖSZÖNTÉSE - Szabómihály Gizella: Nyelvünkről - nyelvünkért Jakab István 75 éves
A 75 éves Jakab István köszöntése gek”, 1995-ben az „Értsünk szót egymással!”, 1998-ban a korábbi kötetek válogatott és részben átdolgozott írásait tartalmazó „Nyelvünkről - önmagunkért”, a sort az 2000-ben megjelent „Érthetően, alkalomhoz illően” kötet zárja. Jakab István a nyelvhasználati problémák elméleti feldolgozásán, a tanácsadáson túl a nyelvművelés és nyelvi ismeretterjesztés gyakorlati-mozgalmi oldalát sem hanyagolta el soha: évtizedekig tevékenykedett a Csemadok nyelvi szakbizottságában, a hatvanas-hetvenes évek fordulóján működött Csehszlovákiai Magyar Nyelvművelő és Nyelvjáráskutató Társaságban is vezető szerepet vállalt, majd a rendszerváltozás után megalakult Csehszlovákiai Magyar Anyanyelvi Társaság elnöke volt. A Csemadokban végzett anyanyelvi mozgalmi munkájával függ össze az is, hogy a kassai Kazinczy Napoknak évtizedekig volt aktív szervezője és résztvevője: egyrészt előadóként, másrészt pedig a Szép magyar beszéd verseny zsűrijének tagjaként, alkalmasint elnökeként. Jakab István nemcsak a szlovákiai, hanem a határon túli magyar nyelvművelés meghatározó személyisége, ezt bizonyítja az a tény is, hogy kiemelkedő nyelvművelői tevékenysége elismeréseként 1996-ban Lőrincze-díjjal tüntették ki; s részben nyelvművelő munkássága okán kapta meg - több más elismerés mellett - a Magyar Köztársaság Érdemrend Kiskeresztje kitüntetést is. Végül szóljunk jubilánsunk tudományos munkásságáról, mely a nagyközönség előtt kevésbé ismert, de olyan (vagy még nagyobb) jelentőségű, mint pedagógusi és nyelvművelői tevékenysége. Jakab István az egyetemen elsősorban alaktant és mondattant oktatott, tudományos publikációi is e témakörökből születtek. Kandidátusi értekezését az igekötőkről írta; az értekezés publikált változatát, mely „A magyar igekötők állományi vizsgálata” címmel jelent meg 1976-ban, illetve a magyar igekötők kialakulásáról írott munkáját máig idézik. A magyar nyelvtani leírásra legnagyobb hatással az értelmező mondattani szerepéről, az értelmezős szerkezetjellegéről írott tanulmányai voltak, hiszen az értelmezőről vallott felfogása a „Magyar grammatika” című új magyarországi egyetemi tankönyvben is megjelenik. A tankönyv e fejezetének szerzője megjegyzi ugyan, hogy a nyelvtani hagyomány az értelmezőt a jelzők közé sorolja, s ki is tér azokra az érvekre, melyek miatt az értelmezős szerkezetet az alárendelő szerkezetek között szokás tárgyalni, ám saját leírásában inkább a Jakab István-féle rendszert követi, hiszen az értelmezőt a jelzőktől elkülönítve tárgyalja. Jakab István 75 éves. Nehéz ezt elhinni róla, aki személyesen is ismeri őt, hiszen betegségekkel bajlódva ugyan, de máig dolgozik. Felesége - mindannyiunk Ica nénije - odaadó támogatásával oktat, ír és írva oktat, továbbra is nyelvünkről és nyelvünkért, mint az elmúlt évtizedekben. Ehhez a munkához kívánunk a Tanár Úrnak egészséget, lendületet és kitartást. Szabómihály Gizella
