Irodalmi Szemle, 2003
2003/7 - Duba Gyula: Szerelmes földrajzom (2.) (esszé)
Duba Gyula Sztrecsény várát, ahol Petrőczi Kata Szidónia, az első magyar költőnő élte fiatal é- veit. Apja, Petrőczi István báró a felvidéki protestáns hazafiak vezető embere, a Wesselényi-összeesküvés bukását követően vagyonát veszítve menekül Erdélybe. Szidónia itt megy férjhez és írja verseit, ám tanúságuk szerint szülőföldjéről magával vitte Balassi lobogó szenvedélyét és felföldi magyarságát, az élet szépségébe vetett hitét, sőt Bornemisza Péter rémlátomásait is minden bizonnyal. Költői munkáiból úgy érezzük, hogy szenvedéseinek átélése és természete, lírai habitusa fiatal kora tájainak szellemiségében gyökerezik. Innen délnek indulva, Pozsony irányában, csak Nagyszombat lehet a következő megállónk. Pázmány Péter városa! Magyari István méltó ellenfele, az éles elméjü hitvitázó, egyetemalapító és irodalmi nyelvteremtő bár Nagyváradon született s előkelő erdélyi nemesi család fiaként Krakkóban, Bécsben és Rómában tanult, majd két évig az ausztriai Graz egyetemén tanított, végül is élete végéig Nagyszombat - és Pozsony - lakója! Mily roppant, s tegyük hozzá: életveszélyesen forrongó és termékeny az akkori szellemi pezsgés! Hadak állnak a gondolatok mögött, s az eszmék igazát fegyverek erősítik. A táj nyugat felé nyitott, onnan jönnek a friss gondolatok és megütköznek az egyház és a hatalom hagyományvédő erőivel. A harc az igazságért folyik. A felföldi lét az igazságkeresés jegyében történik. Hatalmi harc, melyben a szellem erősen segédkezik és a magyar nyelv kiteljesedik. Pázmány műveltsége európai, pompás nyelvezete magyar, nagy hatású, művészi prózanyelv, költőien érzékletes és döbbenetesen meggyőző. Egyéniségét áthatja a táj többnyelvűsége, magyaros szemlélettel fordítja Kempis Tamás Jézus Krisztus követését. Mint mondja, „olyan kedvesen folynék a szó, mintha először magyar embertől magyarul íratott volna”. S a- mennyiben az eszmei forrongás nyomait követjük, csupán néhány faluval kell tovább mennünk, Szencre. Szenczi Molnár Albert szülőhelyére, aki a kor másik szellemi óriása, bár ellenkező eszmék követője, nem kevésbé nagy magyar nyelvteremtő, mint Pázmány! Forradalmi munkája Kálvin Institutiójának magyarítása, ám a Psalterium Ungaricum címen kiadott zsoltárai az első magyar költői műfordítások. Évszázadok során inkább csak kisebb stilisztikai korszerűsítésre szorítkoztak, költőiségük ma is gyönyörű. Szenczi Molnár a szülőföld fogalmát is érzékelteti, Szene kezdetben „patria” számára, majd „az ország”! Már eddig is többször leírtam „az első magyar” minősítést s még többször megtehetném. Az akkori téridőben élő európaiság jelenlétét kelet felé tekintve, Szepsin pillantjuk meg. Ahol is a protestáns útirajzíró, nagy európai bolyongások után kassai iskolamester, majd Varannón a Nyáry család udvari papja, Szepsi Csombor Márton született, Szülőfaluját „hazájának” nevezi. Ad pátriám Szepsi címen epigrammát ír hozzá. Lám, már Szenczi Molnárnál is láttuk, a szülőföld hazaként is felfogható! Nagy útirajza az Europica varietas szintén szemléleti alapozómű, a francia és cseh fejezetei különösen szemléletesek és színesek, szerzőjük rokonszenvétől átfűtöttek.
