Irodalmi Szemle, 2003
2003/6 - TALLÓZÓ - Glatz Ferenc: A Rákóczi-felkelésről (Egyetemesség, lokalitás, alternatívakutatás)
TALLÓZÓ Glatz Ferenc A Rákóczi-felkelésről Egyetemesség, lokalitás, alternatívakutatás Másfél száz éve történészek joggal hajtogatjuk: mindennek sajátossága — így a magyar történelem sajátossága is — csak összehasonlításban írható le, minősíthető. Az egyének nemzeti, vallási alapon vagy éppen lakóhely szerint szerveződő közösségeinek — falvak, államok — történelmét leírni és minősíteni csakis a nagyobb és más közösségekkel összehasonlításban lehet. A magyarok történelmének értékeléséhez a honi események mellett ismerni kell a közeli és távoli szomszédok történéseit is. Közhelyként hangzik mindez. De most, az „európai egyesülés” korában, az európai államok és nemzetek egymáshoz közelítésének korában nagyon is aktuális követelmény. Önmagunkkal és szomszédainkkal szemben is... Dolgozunk az „Európa-történelem” vázlatán, „Európa krónikájáénak az összeállításán. Merthogy nem létezik tartós Európai Unió az európai önazonosság (identitás) érzése nélkül, és nincs európai önazonosságtudat európai történeti ismeretek nélkül — legalábbis mi így gondoljuk. S már azon vesszük észre magunkat: a távol-keleti, ázsiai, amerikai, afrikai kultúrákat kutatjuk, hogy értékelhessük, értelmezhessük az európai népek kultúráját. Mert az internet, a globalizálódó világ korában gyermekeink szemhatára már világméretű összehasonlítást is kíván... EPIZÓD AZ EURÓPAI TÖRTÉNELEMBEN 2003. május 6. Évforduló. 300 évvel ezelőtt Brezan várából a legnagyobb magyar földesúr, II Rákóczi Ferenc felkelésre szólítja fel valamennyi .hazaszerető egyházi és világi, nemes és nemtelen... lakos”-t, hogy az „életünkön uralkodó s kegyetlenkedő birodalom ellen fogjon fegyvert”. Nyolcévi háború (1703—1711) kezdődik a Kárpát-medencében. S mivel a felkelés Európa akkor első hatalma, a Habsburg Birodalom ellen folyik, így a küzdő felek betagozódnak az éppen akkor kitörő két nagy kontinentális háború szövetségi rendjébe, az ún spanyol örökösödési háború és az ún észak-európai háború rendjébe. A spanyol trón utódlásáért a Habsburgok és az általuk vezetett európai szövetségi rendszer csap össze Franciaországgal (1701—1714). A Habsburgok hátában a lokális magyarországi felkelés gyengíti a birodalmat, s lesz Rákóczi a francia király potenciális szövetségese. (Köpeczi Béla európai ívű Rákóczi- kutatásai megmutatták ezen összefüggéseket.) Rákóczi kezdettől francia pénztámogatást kap. Nincs ebben semmi különös — mondjuk. Az idegen, „francia tallérok”-kal együtt lehet még a felkelés nemes célú, szolgálhatja az még a helyi lakosság érdekeit... A helyi lakosság érdekeiről beszélünk. Mert a történelmi értékelés végső mércéje mégiscsak az: ki szolgálta a helybéliek boldogulását. Hiszen az itt honos emberek tartják karban a természetet, éltetik a közösségeket... Az ő
