Irodalmi Szemle, 2003
2003/6
A Madách-Posonium Kiadó új könyveiből Förtelmes kaszálógép avagy köszöntés Hiccingából Cseh/Szlovákiai magyar költők 1918-2003 Kiváló kezdeményezés volt, hogy a Madách-Posonium Kiadó elhatározta magát egy versesantológia kiadására. Indokolt elsősorban azért, mert eddig még nem jelent meg a kisebbségi magyar költészet egészét bemutató gyűjtemény, s fontos azért is, hisz a felnövekvő nemzedék nem ismeri, és jószerivel nem is ismerheti (legfeljebb csak a könyvtárakban juthat hozzá!) a letűnt évtizedek teljesítményeit Talán ezzel is magyarázható, hogy még a fiatal szakmabeliek számára is gyakran „kínai falu” a két világháború közötti magyar irodalom, s meglehetősen lekezelő módon viszonyulnak az 1945 utáni korszak alkotásaihoz is. A Tóth László válogatásában megjelent (utószóval, életrajzi adatokkal ellátott) kötet rendkívül impozáns külsejével (Fodor Kata tervezte a borítólapot) és igényes, lényegében a kényesebb irodalmi igényeket is kielégítő szerkesztés minden kétséget kizáróan dicséri „mesterét”. Nem kétséges, persze az sem, hogy szemléletében vagy a válogatás milyenségében a válogató személyiségének „kézjegyei” megtalálhatók, egyben azonban az is örvendetes, hogy ezek a „kézjegyek”— felfogásbeli és magatartásbeli különbségek — nem csonkítják az értékrendet, (Cseh)szlovákiai magyar költők 1918-2003 — hirdeti a kötet alcíme, s ez magában jelzi azt is, az érték és mérték dolgában sokszor talán könyörtelennek is kellett lennie az összeállítónak. Viszont mindenki „belefért” a kötetbe, aki valamit is számított nemcsak a kisebbségi magyar irodalomban, hanem az egyetemes magyar irodalomban is. Ötvenkét költő „fontos opuszait” tartalmazza a kötet, mely (reményeink szerint) méltó módon fogja a budapesti könyvhéten képviselni a kiadót is, meg a (cseh)szlovákiai magyar líra nyolcvanötéves történetét. Öllős Edit: Duett a dadával (Új Főnix Füzetek 6) A fiatal költő űjabb kötete nemcsak az íróvá válás szempontjából fontos, hanem azért is, mert egyértelműen bizonyítja tehetségét, adottságait, s azt a „parttalan” őszinteséget, melyet a világ dolgairól, és saját magáról elmond. A kíméletlen önmegfigyelés mögött a mindennapok eseményei vonulnak el előttünk, gondolataival, érzéseivel dúsítva, és sokszor a rezignált kétségei megfogalmazásával együtt. A kötetben verseket, naplójegyzeteket (Duett a dadával) és tárcaszerű jegyezeteit, „szösszeneteit” olvashatjuk. Öllős Edit tehetségét, kiváló írói adottságait dicséri ez a kötet, mely az Új Főnix Füzetek-sorozatban jelent meg. Kedves közvetlenséggel (címlapján) ezekkel a sorokkal „kínálja” magát a kötet: „ezennel megbízlak: szelídíts meg / imidzsemet is kezedbe adom / LQ.-mal is megkínállak /tudásomból is ehetsz egy karéjjal /(a körítést is vállalom) /(talán) lelkemet is megkóstolhatod”. Második kötete — a korábbihoz hasonlóan — egyértelműen bizonyítja költői / író elhivatottságát. És ez ma már több mint ígéret... (zsolt)
