Irodalmi Szemle, 2003
2003/5 - JUBILÁNSOK KÖSZÖNTÉSE - Leck Gábor versei (gyermemkorom szilaj lovai, most is az utat keresem, a temető, mozzanatot öltött üzenet)
Leck Gábor versei most is az utat keresem nagy kevély füzek trombitálnak a hajnal fénypillangói megtalálnak arcomra fröccsen a dér homlokomon fodrozik szűzies napsütés batyumban elhoztam a leszakított peremek lantjainak énekét eltorlaszolt ösvények megrövidített értelmét torkokból kifacsart szót köhögtem fel újra mint fuldokló ki érzi vesztét körém elhintett apostolok szurony alkonyok jövendöltek csillagokból porzó koromszemcsét az óramutató ellentétesen jár kitakartak a múlt meleg odúiból kővé dermedt kezek csontok daloltak őrölt kavicsok énekeltek emlékszem jól a megduzzadt folyó fa törzset sodort hátán utazott egy másik idő körvonalazódó lehetőség kegyelmes önzés árnyaktól mentesen tisztán mint a bércek lehelete most is az utat keresem
/
