Irodalmi Szemle, 2003
2003/5 - Keszan Andrea versei (Szenvedélyek éjszakája, Lélekvándorlás, Szomjazom..., Elveszett)
Keszan Andrea Szenvedélyek éjszakája Sötét mindenütt... csak a szenvedély jött felém. Kikerülném, de bennem él. Süvít, akár a szél. Megperzsel-felforr a vér. O maga a kéj... S mikor hozzám ér, megszűnik a tér... Lélekvándorlás egy beporosodott fekete zugban hagytam testemet hogy lelkem elinduljon felfedezőútra Szomjazom... homok mindenütt puszta a tér szomjúság gyötri tikkadt lelkemet egy lelki fröccs — jó, jöhet1
/