Irodalmi Szemle, 2003
2003/3 - MÚLT ÉS TÖRTÉNELEM - Popély Gyula: I. A Felvidék iskolaügye a dualizmus éveiben (2) (tanulmány)
MÚLT ÉS TÖRTÉNELEM Popély Gyula I. A Felvidék iskolaügye a dualizmus éveiben (2) 2. A KÖZÉP- ÉS SZAKISKOLÁK HELYZETE A magyarországi középiskoláknak az 1883. május 23-án szentesített, „a középiskolákról és azok tanárainak képesítéséről” szóló XXX. te. volt az alaptörvénye. „Középiskolák alatt ezen törvényben a gymnasiumok és reáliskolák értendők” — szögezte le mindjárt első mondatában az 1883:XXX. te. A tanítás célját a következő szavakkal határozta meg: „A gymnasium és reáliskolának az a feladata, hogy az ifjúságot magasabb általános műveltséghez juttassa és a felsőbb tudományos képzésre előkészítse.” Ennek a feladatának a gimnázium „a minden irányú humanisticus, főleg az ó-classicai tanulmányok segélyével, a reáliskola pedig főleg a modern nyelvek, a mennyiségtan és természettudományok tanítása által” tesz eleget. A tanulmányi idő mind a gimnáziumban, mind a reáliskolában nyolc év. Az első évfolyamba csak olyan növendékek vehetők fel, akik már betöltötték kilencedik életévüket, és sikeresen elvégezték az elemi népiskola negyedik osztályát, vagy ha felvételi vizsgán bizonyítják a megkívánt előképzettséget. A gimnázium a klasszikus nyelvek és irodalmak oktatására helyezte a hangsúlyt, ezért tanrendjében kiemelt szerepet játszott a latin és görög nyelv, illetve irodalom. Kötelező volt még ezenkívül a német nyelv és irodalom tanulása is. A reáliskolák kötelező tantárgyai között azonban már nem szerepelt sem a latin, sem a görög nyelv és irodalom, a német azonban igen, sőt mellette második élő idegen nyelvként a francia is kötelező volt. Ez a modernabb, gyakorlatiasabb iskolatípus emellett még a természettudományos képzésre is nagyobb súlyt helyezett. A középiskolák tanítási nyelvét az iskolafenntartó állapította meg. Az egyes hitfelekezetek is maguk határozták meg az általuk fenntartott középiskolák tannyelvét. A nem magyar tanítási nyelvű középiskolákban is gondoskodni kellett a magyar nyelv és irodalom rendes tantárgyként való oktatásáról, méghozzá olyan heti óraszámban, amely annak „kellő elsajátítását” lehetővé teszi. A nem magyar tannyelvű középiskolák 7. ás 8. évfolyamában a magyar nyelvet és irodalmat már magyarul kellett tanítani. Az 1885. esztendőtől pedig a magyar nyelv és irodalomnak már a nemzetiségi középiskolákban is rendes érettségi tantárgyként kellett szerepelnie. A középiskolákban az évi szorgalomidőt tíz hónapban állapították meg. A nyári „nagy vakáció” ideje a július és augusztus voltak. A nyolcadik évfolyamot
