Irodalmi Szemle, 2003
2003/3 - KÖSZÖNTJÜK A 65 ÉVES CSELÉNYI LÁSZLÓT - Gál Éva: A két világháború közötti csehszlovákiai magyar regény és Neubauer Pál (előadás)
Gál Éva az értékőrzés, az újszerűség és a népiesség jegyében.”5 Az eddig megteremtett kánon a korszak regényirodalmáról az értékőrzést helyezi előtérbe, a kisebbségi létbe kerüléskor az emberi minőségek megőrzését, örökölt, teremtett hagyományok továbbvitelét, a nemzetiségi tudat kialakulásának irodalmi lenyomatát. Mindezzel hangsúlyozódott a kánonteremtésnek az az aspektusa, mely szerint a kánonok döntő szerepet játszanak a közösségek azonosságának tekintetében s önmagukról formált képének megteremtésében.”^ Elengedhetetlen volt egy ilyen aspektusú kánon kialakítása és tovább- hagyományoztatása a szlovákiai magyar kisebbség-nemzetiség számára. A 21. század elején azonban talán kimondhatjuk, hogy a szlovákiai magyar kisebbség-nemzetiség önazonossága elég szilárd ahhoz, hogy a korszak irodalmából, konkrétan a regényekből mást is kiolvashasson. A kutatások tapasztalatainak rendszerezésekor inkább a korszak regényeiben megnyilvánuló újszerűség vált preferált szemponttá, szemben az értékőrzést preferáló eddigi egyetlen regénykánonnal. Az újszerűség, mint rendszerezési elv lehetőséget nyújt az egyes regényáramlatokban található regények újraértelmezésére, illetve a kánon bővítésére. Kiemelkedően újító szerepük van a korszak irodalmában Neubauer Pál regényeinek, egyrészt a polihisztorikus elbeszélési technika alkalmazása, másrészt a mágikus realista írásmód megkísérlése miatt. Eddigi ismereteink alapján ilyen mértékű eltávolodás a 19. századi elbeszélői technikától nem volt tapasztalható a korszak csehszlovákiai magyar regényirodalmában. Tamás Mihály Két part közt fut a víz című alkotása nem regénypoétikailag hozott újítást, hanem a kisebbség-nemzetiség fejlődésében és megmaradásában nagyon fontos, máig érvényesíthető stratégiáját dolgozza ki. Gazdaságilag kell megerősíteni a kisebbség-nemzetiséget, mely meghatározó tényezője lesz az új államnak. A huszadik század utolsó évtizedében a valóságirodalom értelmezései háttérbe szorultak, valószínűleg az erős baloldali politikai hatás miatt. A baloldali eszmék hatása azonban nem lehet kizáró ok az alkotások háttérbe szorítására, mivel nem esztétikai minősítés. A valóságirodalom regényeit is mindenekkor esztétikai módszerekkel kell értelmezni. Ezek az alkotások a korszak regényeit tematikájukkal újították meg, a munkás- és parasztemberek életét téve alkotásaik központi motívumául (Bányai Pál: Fakó földek). Újításként értelmeződnek az avantgárd hatása alatt íródott alkotások mind tematikai, mind regénypoétiaki szempontból. A történelmi regények között felbukkanó mítoszparafrázist is a korszak regényeiben tapasztalható bizonyos mértékű újítási tendencia érvényesítéseként tapasztalhatjuk A két világháború közötti szlovenszkói magyar regényirodalom további kutatásokat igényel. Az egyes kialakított regénytípusokat szélesebb magyar irodalmi közegbe kell állítani, az egyes regények esetében összehasonlító kutatásokat folyatatni. Érdemes további kutatásokat végezni a történelmi regények más, határon túli magyar közösségekben kialakult formáiról, s arról, milyen funkciót töltöttek be a nemzetiségi kisebbségek alakulásának történetében. Izgalmas kutatási téma lehet a valóságirodalom megjelenése a
