Irodalmi Szemle, 2003
2003/3 - KÖSZÖNTJÜK A 65 ÉVES CSELÉNYI LÁSZLÓT - Gál Éva: A két világháború közötti csehszlovákiai magyar regény és Neubauer Pál (előadás)
A két világháború közötti csehszlovákiai magyar regény és Neubauer Pál 3. a történelmi regények Ezeknek a regényeknek két jól elkülöníthető csoportja létezett a korszakban. Az egyik, ahol az archaizálás és az aktualizálás szempontjai egyenrangúak. Ide sorolhatók a kisebbségi létpéldázatok (Darkó István Szép ötvöslegény, A ferdetorony). Tapasztalható, hogy a realitásokban nem létező vezéralak megtestesítőjét kívánják megalkotni a regények, az események történelmi múltba helyezése a példázatjelleget erősíti a regényekben. A másik csoportja a történelmi regényeknek, ahol az archaizálás vált fő szemponttá. A történelmi múlt egy része kerül feldolgozásra, az alkotás korára való utalás nem jellemzi (Egri Viktor Égő föld, Kaczér Illés Khafrit, az egyiptomi asszony). Ezen a csoporton belül találunk mítoszparafrázist (Kaczér Illés Zsuzsanna és a vének) és lektűr irodalomra jellemző jegyeket magán viselő regényt (Keller Imre Mayerling titok). 4. a nyugat-európai irodalom áramlataiba bekapcsolódó regények A harmincas években, főként a német politika változásaiból eredően az írók az első Csehszlovák Köztársaságban is a humánum, az emberi értékek megőrzésére hívják fel írásaikban a figyelmet. Ezt az irányzatot azonban el kell különítenünk a Fábry Zoltán által meghirdetett emberirodalomtól, más módszereket alkalmaznak az ide kapcsolódó szerzők. Inkább a polgári értékek őrzőiként lépnek fel, a szociális érzékenység jellemzője azonban ennek az iránynak is. Kapcsolódási pontként leginkább a cseh író, Karéi Capek munkásságát lehet példaként kiemelni. Olyan átütő elmélete, mint azt a valóságirodalomnál láttuk, nem alakult ki. Kapcsolatot mutat ez a regénytípus a mágikus realista regénnyel a polgári értékek megőrzését tekintve. A regények jellemzője egyfajta elrugaszkodás a szűkebb kisebbségi-nemzetiségi körtől, akár kisebbségi-nemzetiségi antiregényként is értelmezhetők, ám ez a problematika tágabban értelmezve kerül szerves részként a regények gondolati világába. (Kaczér Illés Ikongó nem hal meg). 4.1. az avantgárd irány A korszak csehszlovákiai magyar irodalmában nem beszélhetünk avantgárd hullámról, sem nagyobb avantgárd csoportosulásról, az avantgárd jelentősebb hatásáról azonban igen. Hatásának következtében a regényírók egy része kísérletezett az elbeszélői módszerekkel, elrugaszkodva az eddigi regénytípusoknál tapasztalt 19. századi mindentudó elbeszélői pozíciótól. A tárgyalt regényirodalomra főként az expresszionizmus, aktivizmus, futurizmus (Jarnó József A gyár) és szürrealizmus (Kaczér Illés A fekete kakas) hatása volt a legnagyobb. Tematikájában kapcsolható a valóságirodalomra jellemző munkás- és parasztemberek szociális problémáit feltáró regényekhez. 4.2. az életrajzi, önéletrajzi irány
