Irodalmi Szemle, 2003

2003/12 - KÖSZÖNTJÜK A 80 ÉVES MONOSZLÓY DEZSŐT - Fónod Zoltán:,, Mindig világba öltözöm...” A magyar próza útkeresése Cseh/Szlovákiában 1945 után (tanulmány)

„Mindig világba öltözöm...”

gait akarná leplezni. írói rangját, ha van ilyen törekvése, nem kis mértékben befolyásolja az is, mennyire kulturált az a prózanyelv, melyen hősei megszólalnak. Kerékkutya című új regényét (2002) „szerelmi-háromszög-történetként” jellemzi (a borítólapon) Tóth László, a kötet felelős szerkesztője. Azzal biztat, „szabadosságban talán az eddigi munkáit is meghaladja” ez a regény. „Ám sekély e kéj”, ha a „szabadszájúság”, s vele a szaftos történetek lehetnek egy kötet legfőbb „erényei”! A történet a „sokarcú Pozsonyban” játszódik, szerelem, alkohol, kábítószer- s a végállomás a: halál. Kétségtelenül szerkesztettebb a regény korábbi társainál, esetenként egyfajta emelkedettség, lendületes helyzetteremtés is tapasztalható, sőt utalásaiban „intellektuális” címek és nevek is előfordulnak. A regény azonban - Grendel Lajos állítása ellenére sem - árul egy gyékényen Sarkadi Imre (A gyáva) vagy Mándy Iván (Fabulya feleségei), Szász Imre vagy Birkás Endre műveivel.'31’ (Szász Imre esetében feltehetően a Gyertek este kilencre című kisregényről, Birkás Endrénél pedig a Kelepce vagy a Vakvágány című műről lehet szó.) Ártalmas ez a „felértékelés” meg a kritika cinkossága, különösen akkor, ha ezek a művek köszönő viszonyban sincsenek a Kerékkutyával! Legfeljebb annyi a hasonlóság, hogy (egy kis jó szándékkal) ezt a kísérletet is „közérzetregénynek” lehet nevezni.

Formakultúrája szerint Z. Németh István a kilencvenes évek elején jelentkező költők legtehetségesebbjeként indult. Kezdettől fogva írt prózát, karcolatokat, novellákat, elbeszéléseket. Első novelláskötete 1996-ban jelent meg Noémi bárkája címmel. Humoros és groteszk helyzetek, fordulatok egyaránt megtalálhatók novelláiban. Z. Németh könnyedén fogalmaz, ez érvényes nemcsak verseire, hanem prózájára is. Ez a könnyedség esetenként a szavak áradásával, üresjárataival is megbosszulja magát. Kötetének hangulatos írása a Keserű paradicsom, melyben a diákbrigádok élménye elevenedik meg humoros, groteszk helyzetekben. Feküdj végig a csillagokon címmel (1997) jelent meg első regénye, melyben a mai fiatalok mindennapjai, szerelmi és megélhetési gondjai tárulnak elénk. (Kirándult a krimiparódia műfajába is - J. J. Joker: Alfa felügyelő színre lép, 1996 -, a detektív- történetek azonban Rejtő Jenő, alias P. Howard esetében szuggesztívabbak, lélekemelőbbek.) Átütő sikere a prózában még várat magára.

A kilencvenes évek közepétől kezdett ismét publikálni Aich Péter. 1962-től az Irodalmi Szemle közölte verseit, később az Egyszemű éjszaka (1970) című antológiában mutatkozott be. Szerelem, sci-fi, vagy civilizációs gondok egyaránt előfordultak novelláiban (Rómeó úr és Júlia, Az ufo-sztori, X. Kálmán túléli a civilizációt). Első kötete X. Kálmán viszontagságai címmel (1999) jelent meg. Laza szerkezetű regénye fanyar humorral íródott, bővelkedik groteszk elemekben. Témája a viszonzatlan szeretet és az emberi közömbösség. Főhőse gyermekkorában azért szökik meg hazulról, mert úgy érzi, szülei nem szeretik. Ez az érzése a halálon túlra is elkísérte. Első és utolsó címmel (2000) három elbeszélése jelent meg, ezek lényegében variációk egy témára - a szerelemre. Az első szerelem csodáit és gyötrelmeit egy tizenéves fiú naplóján keresztül kíséri nyomon az író