Irodalmi Szemle, 2003
2003/12 - KÖSZÖNTJÜK A 80 ÉVES MONOSZLÓY DEZSŐT - Öllős Edit versei
Öllős Edit verTÜRELEM ott túloldalt macska nyávog előttem bántóan üres papír tátog az elégedetlenség folyama kicsapott medréből - ki bánja?! amíg éltet a gondolat nem úszhat el egyetlen pillanat a remény újra tűzijáték minden perc ajándék MERRE TOVÁBB? a gondolat /nagy/hatalma a tüzföldre költözött az ördög kénköves patái lelkeket tipornak a ceruzaelemek sorra merülnek ki az ajtók sorra csapódnak be ÉRINTÉS a gyanta gyúlékony a talaj megremeg lábunk alatt tüzet oltani könnyzáporral is lehet megértjük vagy félreértjük egymást? EGYÜTTÉLÉS a múló idő nyomába eredve generációk közti viták eresze melyen lecsordul némi indulat és naponta tobzódik a hangulat FELADAT meg kell reformálni terveidet meg kell alkotni pár jelképet vissza kell vonulni a szökőkút vizébe oda se kell pillantani a háttérbe VERS A küszöb néha pár centiméter, mégsem lépi át a gondolat. Ha most emigrálnék magamból, megadná magát az indulat? Ha visszaköszön az ajándék, feloldozást nyer a szándék? Ha közbelép a hatóság, megszelídül a gyarlóság? Levelet várok magamtól (előre hahotázom stílusán), addig is kiköltözöm a nedves odúból. Naiv lennék? Milyen kár. HOZZÁÁLLÁS DÉLUTÁN Csend. Illetve legyek zümmögnek. Ezúttal almalében úszik az ihlet. Lecsapolok pár szösszenetet. Míg kötni kell az ebet a karóhoz, tobzódnak a segélykérő miértek. Szólásra jelentkeznek az /elő/ítéletek. Vágyban fuldoklik a pillanat, száraz katarzist szerez az akarat. Kévéből gyártott elhatározás, előre nem látott szalmaláng. Tévhitek közül kukucskálva igenis belelátok a /mikro/világba! KÖZELMÚLT több világ kereszttüzében vártam magamtól annyit amire egyszer képes leszek sok-sok korsóval jártam a kútra aztán egyszerre mind eltörtek bitófa árnyékában kerültem el a kelepcéket ÚTKERESÉS Mikor az ember elfelejti, hogy boldogtalan, a tenni akarás lóra pattan. Elvágtat a mennyországba, Istennel bocsátkozik vitába. Telefonon elnézést kér mindenkitől, majd kilép a képből.
