Irodalmi Szemle, 2002

2002/1-2 - A HETVENÉVES OZSVALD ÁRPÁD KÖSZÖNTÉSE - Gyüre Lajos versei (BOLDOG NÉP, Nagy hitetések idején, Háromkirályok, ILLŐ HALÁLT, URAM, Hol volt, A magam világa)

Gyüre Lajos versei

a halál nem érhet tetten, megyek dolgavégezetten.

És letenném horpadt vértem, mondanám: íme, hazatértem.

Az Úr befogadna talán, s pihennék Krisztus oldalán.

S hogy kihull kezemből a toll, már vár a végtelen Akol, beborít az ég azúrja, s ott állok pőrén, pirulva,

és bár a póz még szokatlan, vár az Úr, s az égi katlan, megmos, karjába vesz engem,

5 olajjal törli a testem.

(Kassa, 2001. dec. 7-én)

Hol volt

....hol nem volt, az Óperencián túl vagy innen — oly mindegy —, ha a szív görcsbe rándul.

Hol volt, hol nem volt, bizony csak volt, de már nincs, szólnál, de szádon már ott az örök bilincs.

Vár egy kemence torka vagy agyaggödör

; nap süt, eső szitál, hó hull vagy pára ködöl.

És nincs fájdalom, kín, se öröm mámora, csak bús lelked kérdi:

— Uram, most merre, hova?

És szólít az Úr.