Irodalmi Szemle, 2002

2002/9 - MARGÓ - Dénes György: Bábi (portré)

MARGÓ

Szerettük Tibort bosszantani, mert kevéssé hajlott a humorra. Minden apróságért fölhördült, füstölgőit. Tüze azonban hamar ellobbant.

Mikor meghalt, éreztem, egy árnyalattal fakóbb lett a földi lét, s a tajtékos idő ostromában egyre jobban töredeznek a régi partok.

Költészete a Forrás éneke és a Könny a mikroszkóp alatt című köteteiben teljesedett ki. Az előbbi költői-emberi végrendelete, az utóbbi a gyermekkornak, ifjúságának és anyja emlékének fájdalmas fölelevenítése. Torkot szorongató mind a két ciklus. Emlékezés és búcsú. Ugyanez a fájdalom bujdokol A hűség arca lírává magasztosult prózai kötetében, rég elhagyott tájakon való bolyongásainak visszhangot verő megjelenítésében.

Földi léte utolsó éveiben nagyon magányosnak érezhette magát. Talán költészetébe vetett hite is megrendült. Szorongattató egyedülléte József Attiláéval rokon:

Ez van

A mozdulatlan, mégis elkeringő világot érdes bőrömmel tapintom, ízét, szagát is érzem, látom, hallom, megátalkodott ésszel, aggyal belül s belülről szemlélem.

Van és én is vagyok, s félek e permanens és mégis elmúló csodától.

Vajon mi van?

Mi van?!

Ezernyi ismert részlet mögött az ismeretlen, egyöntetű lényeg, tülekedő sokféleségben a szerves egynek és egésznek ordító árvasága —

ez van, ez van, mint karácsony éjjelén a haldokló magánya.

Sokan nehezteltek rá, talán jogosan, talán unszimpátiából. A halál azonban mindent kiegyenlít és elboronál. Elcsitul kín, szeretet, fájdalom, harag. A mű is elszakad írójától, s külön életet kezd.

A halála előtti hetek egyik napján összefutottunk a pozsonyi főpostán.

— Gyere, öreg, bekapunk egy adag virslit és elcseverészünk.

Sürgős dolgom volt, nem mehettem. Azóta is bánom, hogy nem teljesítettem kérését.

Akkor láttam utoljára...

Költészetét sokan és sokszor tették vita tárgyává. Többen devalválták. Nem volt igazuk. Sok költeménye, versciklusa, verseskötete magasan kiemelkedik líránk átlagából. Kiemelkedik és elgondolkoztat.

Akik ismertük őt, szerettük és szeretjük költészetét, látjuk, érezzük valahol a