Irodalmi Szemle, 2002
2002/6 - NYELV ÉS ÉLET - Jakab István: A szóválasztás stilisztikája
NYELV ÉS ÉLET zása. Hasonlóképpen vélekedhetünk ennek az igének a szintén argós, ’elrejt’, ’eldug’ jelentésben való használatáról. Például: „A szajrét elszúrtam egy szalmakazalban.” A begurul igével nemcsak azt fejezhetjük ki, hogy egy gurulásra alkalmas tárgy valamilyen másik tárgy, mondjuk: bútor alá kerül, hanem ’feldühödik’ jelentésben is használatos: „Erre aztán már én is begurultam.” Ez utóbbi azonban argós jelentése a szónak; ebben csak bizalmas társalgás közben illik használni. Az efféle vegyes jelentésű szavak használatának megítélésében olykor nem vagyunk eléggé éberek. Nemrég egy fiatal lelkész így kezdte prédikációját: „Mi, emberek, nem szeretjük, ha átvernek bennünket.” Amikor szóvá tettem neki az átver igének ezt a nem alkalomhoz illő használatát, azzal érvelt, hogy tudatosan használ „egyszerűbb” szavakat, hogy a gyülekezet kevésbé művelt tagjai is megértsék igehirdetését. A szándék dicséretes, de nem az argószavak azok, amelyek közelebb viszik a mondanivalót az emberekhez. A fiatalabbak megértik őket, az idősebbek — különösen a falusi emberek — közül azonban kevesen ismerik a vegyes jelentésű szavak argós használatát. Nekik többet mond a standard szövegben is használható rászed, becsap, félrevezet; mint az átver, átejt, csőbe húz Jobban megértik ezt: ne hagyják, hogy hamis tanokkal hitegessék őket, mint ezt: ne hagyják, hogy hamis tanokkal etessék őket. Azt meg már csupán megemlítjük, hogy nem templomi szószékre valók az ilyen igék, mert bizony veszélyeztetik a bibliai igék komolyságát. Kétségtelen, sok ötletes, jól felhasználható elem van az argószavak között, csak meg kell találnunk azokat az alkalmakat, beszédhelyzeteket, amelyekbe stilisztikailag beleillenek. A bizalmas és közvetlen társaslgás, a szórakoztató rendezvény, a könnyed stílusú, humoros írásmű — mind megannyi alkalmazási lehetőség e szavak számára. S természetesen minden olyan szépirodalmi mű, amelyben környezetfestésre alkalmasak. Jakab István
