Irodalmi Szemle, 2002
2002/6 - KÖSZÖNTŐ - L.Erdélyi Margit: Sütő András drámájának interpretációja (tanulmány)
L. Erdélyi Margit Lisbeth Henrik + Mária <4-------- + + î i Nagelschmidt 1. sz. ábra Lisbeth, a feleség kapcsolata férjével a legkifejezőbben mutatja azt az idilli képet, amely drámai terét illetően a családi otthonra vonatkozik. Egészen kis mértékben mozdul el az idill tere akkor, ha a hősök a templomba vagy a „műhelybe”, a munkahelyre (a ménes, a vásár stb.) távoznak. Ebben a drámai térben él és mutatja meg magát a házastársi szerelem s a szülői szeretet. A boldog pár az Énekek énekéből kölcsönzött szép szavakkal udvarol egymásnak, s e jelenetek játékos, kedveskedő, kacérkodó, csipetnyi humorral átszőtt dialógusai tanúskodnak egyfelől az érzelmek erejéről és megváltoztathatatlan- ságáról, másfelől e mikrokozmosz olyan másságáról, amely teljes oppozícióban van a külvilágban létező (esztétikai) rútsággal és (etikai) rosszal szemben. Kolhaas gyönyörűnek látja feleségét, amulettbe zárt festményen is megörökít- teti. A nő szépségét leíró részek halmozott hasonlatokkal erősítik a dráma lírai erejét. Lássunk néhány példát: „arca úgy láttatik, mint a hajnal, szép, mint a hold, tiszta, mint a nap, csak meg ne szomorodjék.” (128.); „...oh, mely szépek az ő lépései a sarukban, oh, fejedelem leánya! A te csípőd hajlásai olyanok, mint a kösöntyűk...” (128.) „...a te hasad, mint a gabonaasztag, liliomokkal körülkerítve...” (128.). Lisbeth sem marad alul a szerelmes csevegésben, amikor viszonozza férjének a kedves hízelgést, akinek „virágvasárnap illatú” (120.) a természete: Az ő feje „mint a választott, drága, megtisztított arany, fodor haja fekete, mint a hollónak ... Az ő orcája hasonlatos a drága füveknek táblájához, melyek illatos plántákat nevelnek.” (128.) Ahogy a kedves hangulatban egymás karjában nevetgél a házaspár, úgy ölelkeznek szép szavaik is, hogy rögzítsék a pillanatot, az érzést, ameddig csak lehetséges: „tégy engem, mint egy pecsétet a szívedre, mint egy pecsétet a te karodra; mert erős a szeretet, mint a halál, kemény, mint Kolhaas Mihály