Irodalmi Szemle, 2002
2002/6 - Hudák Katalin versei (kopogtatás, a kishitűnek, huszonötödik nyár, tiszavirágzás, árva anya, gyónás)
Hudák Katalin versei kopogtatás ajtódban állok, engedj bemennem kínálj vízzel és csókkal engem, hadd nézzek szét egy kicsit szép fejedben kínálj vízzel és csókkal engem így már nem is kell beszélnünk fáradt szemeidben megpihenek megbújok karjaid közt mint kisgyermek fáradt szemeidben megpihenek olvass ki tekintetemből minden elhallgatott kérést, titkos szerelmet, vágyat, visszatérést minden elhallgatott kérést kopogtatok, egészen halkan engedj bemennem, ajtódban állok hangtalan sírok, némán kiabálok engedj bemennem, ajtódban állok a kishitűnek gyermekem vágyéi fogadta lak. Könnyeid, sóhajod színes gyöngyökként őrzöm átszegezett tenyeremben. S gyönyörködöm benned: szomorú, tiszta gyermekben
/
