Irodalmi Szemle, 2002
2002/3 - Öllős Edit: Duett a dadával (gondolatok)
DUETT A DADÁVAL (részletek) A szájából nekem adott falatok adnak esélyt a túlélésre — Rájöttem, hogy ha hajléktalannak érzem magam, csak írni lehet. (Méltóságon alul cselekedni nem érdemes. Sőt gyötrelmes.) — Mennyi az ihlet lappangási ideje? „Jó kérdés.” Illetve a költő Istenhez való viszonyának függvénye. — Hogyan születik a vers? Munkának álcázott agytorna. — Bővös kör. Mikor azt hitted, már megértenek, felvilágosítottak, hogy magadat sem érted. — I la a büszkeség megelőzi az önmegvalósítás vágyát, és faképnél hagyom a kávéházat, a szikrák ott is maradnak. Ezt csak felróni tudom magamnak. GESZTUS az oroszlán szárnyakat növeszt a vakond a föld felszínére költözik kávémat borssal édesítem (magammal szemben szeretek legkevésbé veszíteni) KÉRDŐJELEK NÉLKÜL a végső visszaszámlálás egyre közeledik én meg mintha nulláról kezdeném VÁGY hegyikerékpárra ülve ereszkednék le a völgybe agyonkritizálnálak hogy az el/nem/tervezett csók elmaradjon VACILLÁLOK meghasogassam büszkeségedet vagy tegyek rá egy lapáttal? EGY LEVÉL MARGÓJÁRA szemenszedett igazságok
