Irodalmi Szemle, 2002
2002/1-2 - KÖNYVRŐL KÖNYVRE - Németh Zoltán: A terep/munka kellemetlenségei
KÖNYVRŐL KÖNYVRE Németh Zoltán A terep/munka kellemetlenségei Grendel Lajos: Nálunk, New Hontban Kalligram, Pozsony, 2001 Grendel Lajos a kilencvenes években Tömegsír című regényével alapvetőnek tűnő váltást hajtott végre. „Posztmodern”-nek nevezhető korszaka után a neorealista vagy minimalista narráció lehetőségei felé fordult. A Nálunk. New Hontban című regényéhez írt utószavához viszont az „eredeť-hez való visszatérést sugallja a szerző: „A New Hontot valamiképpen a Galeri párjaként képzeltem el. Vagyis visszatérni egy húsz év előtti regényvilágba, kevesebb pátosszal és indulattal, de több rezignációval, kétségbeeséssel és megértéssel, a jelképesnek és a fantasztikusnak, a valóságutánzó elemeknek olyan elegyítésével, amelyekben ezek a regényelemek nem kioltják, hanem erősítik egymást. A regény igazi főhőse nem X. vagy Y. szereplő lenne, hanem maga New Hont, ez a térképekről is hiányzó, végtelenül jelentéktelen település, amelynek égi patrónusa Mikszáth Kálmán. (...) New Hont is főleg a kisszerű acsarkodások, nagy nekibuzdulások, beteljesületlen ábrándok és persze a feltartóztathatatlan elmúlás színtere. A regény szlovákiai magyar karnevál, történelmi alulnézetből. Álarcosbál, amelynek a végén mindenki magával szembesül.” Bár a szépirodalmi szövegek paratextusaihoz bizonyos óvatossággal kell közelednünk, hiszen minden valószínűség szerint nem részei annak, az értelmezés menetére sok esetben mégis döntő hatást gyakorolnak. Grendel Lajos legújabb regényének utószavát pedig már csak azért is illik komolyan venni, mert alatta a szerző neve szerepel. Vagyis egy olyan - kitüntetett pozícióban álló - értelmezőé, aki saját szövegét olvassa. A paratextus narrációja először is a szerzői életmű konstrukciójával szembesíti az olvasót. Olyan konstrukciót állít fel a szerző, amelyben a kezdet és a vég figurációja egymásba fonódik, miközben Grendel legújabb regénye a Galeri olvasására is vállalkozik. Vagyis a Nálunk, New Hontban a Galeri hypertextusának is felfogható a szerzői intenció következtében, olyan transzformációnak, amelynek célja a kezdet felidézése. Azaz egyúttal elhatárolódást is jelenthet az életmű középső szakaszának szövegeitől, a Grendel-triló- giát (Éleslövészet, Galeri, Áttételek) követő regények világától. Ez a visszatérés, újraolvasás vagy inkább újraírás azonban nemcsak magát a Galerit érinti, hanem - legalábbis az utószó kulcsszavai erre engednek következtetni - a Galerit körülvevő kritikai visszhangot is. Grendel három
