Irodalmi Szemle, 2002
2002/1-2 - A HETVENÉVES OZSVALD ÁRPÁD KÖSZÖNTÉSE - Erdélyi Erzsébet-Nobel Iván: A szonettkoszorútól a vizuális költészetig a határon túli magyar irodalomban (esszé)
A szonettkoszorútól a vizuális költészetig... irodalma? {Módszertani Lapok — Magyar 1996: 39): Sőt olyan radikális kérdést is megfogalmaz, hogy lesz-e egyáltalán a XXI. századnak irodalma? Válasza elgondolkodható: „Az irodalom nem örök életű képződmény, az is elképzelhető, hogy egy szép napon eltűnik az életűnkből.” És hogy milyen jövő elé nézünk, így látja: „...napjainkban az irodalom súlypontja lassan áttevődik a könyvről az elektronikus eszközökre, mindenekelőtt a videóra és a számítógépre. A paradigmaváltás kellős közepén vagyunk; az irodalom fogalma is átértékelődik; nyelvközpontú esztétikai tevékenységből egyre inkább az audio-vizuális kommunikáció esztétikai jellegű válfajává alakul át... Az átalakulást, változást nemcsak hogy tudomásul kell vennünk, hanem amennyire erőnkből telik, segítenünk kell. Mint ahogy történelmünk hajnalán beszélt nyelvében, a könyvnyomtatás feltalálása után nyomtatott nyelvében élt a nemzet, ma egyre inkább elektronikus nyelvében él. Ha szeretjük az irodalmat, mindent meg kell tennünk, hogy elektronikus nyelven is íródjék (magyar) irodalom.” Végezetül szeretnénk bemutatni Nagy Pál Phoné című képszövegéből egy részletet, amelyben jól megfigyelhető a hagyomány és modern törekvések ötvöződése. Az alkotó a klasszikus mitológiából két izgalmas alakot — a ciklikusság, az elmúlás és újjászületés istennőjét, Perszephonét, és a halottak alvilági kalauzát, a találékony és furfangos Hermészt — állította a képi síkba. Ugyanakkor a nyelv, a fonéma megszületése, újjászületése, átváltozásai is izgatják, maga a rematerializálódás, vagyis „egy sereg jel, egy sereg elektromágneses impulzió átmeneti testet öltése” (Nagy Pál 1995: 344), maga a kísérletezés. A technikai lehetőségek révén a video-képszöveg izgalmas kalanddá válik. Ezt a sokszorosan kódolt, absztrakt világot nem könnyű megérteni, ám ha vesszük a fáradságot, igazi esztétikai élvezetekben lesz részünk. FELHASZNÁLT IRODALOM Elföldi Jenő: Irodalmi fogalomtár. Nemzeti Tankönyvkiadó Bp. (103-4.) Erdélyi Erzsébet—Nobel Iván: Én otthon vagyok költő. Kis-Lant és Tárogató Kiadó Bp., 1993. De azért itthon is maradni. Tárogató Kiadó Bp., 1994. Határokon járok örökké. Tárogató Kiadó Bp., 1995. Induljunk tehát: otthonról haza. Tárogató Kiadó Bp., 1996. Várnak a kapuk. Tárogató Kiadó Bp., 1997. Hazajöttünk hát... hazajöttünk? Tárogató Kiadó Bp., 1998. Örökké itthon már e tájbkn. Tárogató Kiadó Bp., 1999- Nyugalmam itthon lesz-e még? Tárogató Kiadó Bp., 2001. Erdélyi Erzsébet—Nobel Iván: „Az ember formálja a századot, és nem fordítva”. Forrás, 2001. június 62-5. Magyar Napló 1995. Február. Kecskeméti Gábor könyvszemléje Nagy Pál: Az irodalom új műfajai. Magyar Műhely Baráti Kör Füzetek. Budapest, 1995. Nagy Pál: Milyen lesz a XXI. század irodalma? Módszertani Lapok Magyar 1996. dec. 37-39.
