Irodalmi Szemle, 2001
2001/10 - Pálmay Katalin versei (Harapás, Káosz, Szenvedélybeteg, Világszám, Szárnyaszegett ima, Türelmesen várlak, Gondolatok, Két kezeddel, Át-kelés)
Pálmay Katalin versei* Harapás silány létem mint félig megrágott alma bámul Isten kredencén függesztett szemekkel lábait lógatva (várja, hogy a halál egy lopott pillanatban beléha rapjo n) Káosz rossznak érzem magam annyira szennyesnek hogy Jordán vize sem tudna megtisztítani annyira gyűlölnivalónak már csak a glória hiányzik fejem fölül ordította Péter és elvágta a kakas nyakát Szenvedélybeteg magamba engedtelek legyen egy nyugodt zugod hol meghúzódhatsz viharos természetem kutatásában a nappal simogattam hajad és a verebek megint kör beröpítették a gondolatokat fejünk felett csak kezed ne láttam volna meg ahogy csendesen pihent most érintése sóvárog bőrömön rabod lettem meg ne érints félek ha ujjhegyed agyamba küldi üzeneted belezuhanok a mélybe
