Irodalmi Szemle, 2001
2001/9 - FÓRUM - Duba Gyula: Rákos Péter kötetéről
Fórum és alkalmi ismeretnek. Míg rádöbbenünk, hogy az egymásról való vélemények hátterében tulajdonképpen az évszázados közép-európai együttélés tapasztalatai csapódnak le. Győztes vagy vesztett háborúk, megszállások és határváltozások, harcok és közös küzdelmek, a kultúrák és a népiélek találkozásainak tanulságai, a nemzeti lelkiség és egyetemes eszmények összefonódása. Ily módon válik időszerűvé a kérdés! A szerző a prágai Károly Egyetem nyugalmazott tanára, a Hungarológiai Tanszék volt, nagy érdemekkel jeleskedő vezetője minőségében kutatta a kérdést. Otthonos lévén az érintett — magyar, szlovák, cseh és német — nyelvekben, s amellett kassai születésű lévén, de ugyancsak otthonos Bécsben, Pozsonyban, Budapesten, Krakkóban, Berlinben és Prágában, széles látókörre tett szert anyagát illetően. Tanulmányútjai és találkozóiról szóló beszámolói okosak és bölcsek, s — ne féljünk a minősítéstől — gyakran szórakoztatóan jókedvűek. Bizonyítva, hogy a legérzékenyebb témákról is lehet az objektivitás hangján élvezetesen szólni. Elismerő vagy bíráló véleményeket olvasunk egymásról, többnyire meggyőzőek és sosem sértőek, felemelő érzés ma Közép-Európában. Imponáló a szerző irodalmi és történelmi tájékozottsága, négynyelvű forrásai és beleérzése folytán mintha olyan, közösen elfogadható látásmódot sugallna, amely a jövő új Európájának, annak eszménye vonatkozásában sem érdektelen. A kuratórium értékelése azon írói tettnek szól, ahogy Rákos Péter a téma időszerű fontosságára felhívja a figyelmet. A hatalmi struktúrák és politikai módszerek eluralkodása korában figyelmeztet, hogy az ember leikével és a népek közérzetével is foglalkozzunk! Az elemzett irodalmi példák tanúsága szerint a szellem munkásai mindig is foglalkoztak! Különben akár olyan érzésünk (is) támadhatna, hogy a modern civilizációban a „nemzeti jelleg” talán a múlt rekvizitumai közé tartozhat. Ám ettől a tévedéstől megóv maga a szerző, mondván: „...a világ nem szabadult meg az etnikai és faji partikularizmus átkától.” Rákos kiváló esszéje az egységesülő Európa köztudott, ám nem eléggé méltatott s így alábecsült jelenségének a további kutatására hívja fel figyelmünket! Duba Gyula
