Irodalmi Szemle, 2001

2001/7-8 - VISSZHANG - Fried István: Dionýz Ďurišin komparatisztikájának időszerűsége (esszé)

Fried István

bizonyos, hogy ebben az ötkötetes vállalkozásban, jóllehet a ďurišini terminológia próbájára került sor, többféle nézet bontakozik ki; annál is inkább, mivel egyes írásokban a posztkoloniális irodalmak értelmezése előlegeződik, más írások olyan irodalomközi közösségek (együttesek) létét tételezik, amelyek soha nem kerülnek szóba Ďurišin műveiben. Ugyancsak újragondoltatik a szlavisztika illetékességi köre, tematikája, egyes írások pedig a kulturológia felé közelítenek. Noha öt kötet szerkesztését végezte el Ďurišin, jó néhány probléma tárgyalása elmaradt, így ezek közé tartozik a kelet-közép-európai régió és szubrégió jellegzetes alakváltozatainak kutatása is. A többször hivatkozott Alpok—Adria-régió (szubrégió) vagy olyan többnyelvű-sokkultú- rájú városok „irodalomtörténete”, mint például Trieszté vagy Krakkóé bizonyára tovább árnyalja Ďurišin fogalomrendszerét, és gazdagítja tudásunkat a kétnyelvűség művelődés- és irodalomtörténeti jelentőségével kapcsolatban. Ez viszont azt jelentheti, hogy az összehasonlító irodalomtudomány jelentősége ismét megnőhet, hiszen a kultúrák/irodalmak találkozásában, egymásba szövődésében újszerű kutatási lehetőséget találhat.

FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM

Dejiny a literatúra v kontaktoch. (Zborník prednášok z vedeckého kolokvia konaného v Dolnej Krupej 19.-22. júna 1989) Zost. a redakčne prip. Eva Tkáčiková. Bratislava 1989. (Főleg: Fried István^ Dionýz Ďurišin, Zuzana Hegedíišová tanulmányai, Klaniczay Tibor utószava)

Dionýz Ďurišin: Čo je svetová literatúra? Bratislava 1992.

Ugyanő a kolektív: Osobitné medziliterárne spoločenstvá. I-V. Bratislava 1987-1992.

Fried István: Irodalomtörténések Kelet-Közép-Európában. Budapest 1999. (ott további irodalom: 80—81.)

Ugyanő: „...az eredetiség alkotás..." Korunk 1999. 5. 66—77.

Ugyanő: Sziklay László szlovák irodalomtörténete. Irodalmi Szemle 2000. 3—4. 128—134.

Armin Hetzer. Mehsprachigkeit in Südosteuropa. In: Balkan-Archiv Neue Folge 13, 1988. 143—162.

Zvonko Kováč: Slavenske medjuknjiževne zajednice—južnoslavenski lite-rarne konteksti. Knjizevna smotra 22/2000. br. 117 /3/ 31—42.

Krakau. Dialog mit der Tradition. Hg. Emil Brix und Zbigniew Baratt. Wien 1991.

Németh Zoltán: A „(cseh)szlovákiai magyar” irodalom kontextusa. Irodalmi Szemle 2000.

11—12. 106—116.

Ugyanő: Talamon Alfonz. Pozsony 2001.

Az összehasonlító irodalomtörténet klasszikusai. Szöveggyűjtemény. Szerk. Lengyel Béla. Budapest 1995. (Főleg René Wellek, Henry H. H. Remak és René Etiemble tanulmányai)

Johann Slrutz. Komparatistik als Theorie und Methodologie des Kulturvergleichs. Zur Interkulturalität im Alpen-Adria-Raum. In: Vergleichende Wissenschaften. Interdisziplinarität und Interkulturalität in den Komparatistiken. Hg. Peter V. Zima. Tübingen 2000. 201—221.

Ugyanő (szerk. és bev.>. Profile der neueren slowenischen Literatur in Kärnten. Klagen- furt/Gelovec 1998.

Sziklay László: A szlovák irodalom története. Budapest 1962.

Triest — die Stadt zwischen drei Welten. Ein literarisches Lesebuch. Hg. Helmut Eisendle. München 1994.

Vajda György Mihály: A magyar összehasonlító irodalomtudomány történetének vázlata. Világirodalmi Figyelő 1962. 325—373.

Zur Geschichte der österreichisch—slowenischen Literaturbeziehungen. Hg. Andreas Brandt- ner und Werner Michler. Wien 1998. (Főleg Arnold Suppan és Johann Strutz tanulmányai)