Irodalmi Szemle, 2001

2001/5 - TALLÓZÓ - Monostori Imre: A Németh László-recepció története a „rendszerváltozás” után (tanulmány)

100 éve született Németh László

magatartás legfőbb tanúsága (és tanulsága) éppen a közvetítő szerep írói képviselete: közvetíteni a magyarság és Európa között; Németh egyik legnagyobb — távlatos — vágya volt mindig az „európai népek kórusában” tudni a magyarságot.

A „törzsi gondolkodás” fogalma (és megbélyegzö formulája) — amelynek a jegyeit, Földényi szerint, a Németh László-i életmű magán viseli — fölöttébb ismerős a fentebb aposztrofált szellemi kör egyik vezérképviselőjének egyik művéből. (Vö. Tamás Gáspár Miklós: Idola tribus. Párizs, 1989. Újabban: Törzsi fogalmak. I—II. k. Bp. 1999.) Ennélfogva — most már — nem nehéz kitalálni, hogy Földényi F. egy, a Németh László gondolatvilágával ideológiailag élesen szemben álló irányzat véleményét tolmácsolja, azaz: ideológiakövetően disz- kriminál. Németh Lászlóval szemben viszont Mészöly, Nádas és Kertész Imre

— miként ezt szintén olvashatjuk ebben a különös panoptikumot berendező és bemutató cikkben — „a magyar kultúra hagyományát termékenyen ötvözik [sic!] az európai látásmóddal, elkerülve a törzsi bezárkózás egyébként vonzó veszélyét”. (Stb. stb.)

Földényi F. még ezt is írja: „Németh észjárása a szimbolikus apagyilkosság logikája mentén működött.” Ez már viszont inkább dermesztő, semmint nevetséges. Földényi F. is felhasználja cikkében azt a már többször kipróbált patront, amely azt tartalmazza, hogy a Németh László-féle „törzsi gondolkodás” „a magyar szellemi életben a mai napig érezteti hatását (mérhetetlenül alacsonyabb színvonalon)”. Nos, ez az előre gyártott vonalvezetés úgyszintén ismerős — láttuk — egy másik tekintélyes személyiség fegyvertárából; s tartalma nem jelent egyebet, mint azt, hogy a hajdani népi mozgalom (és jelesül Németh László) „felhígított” eszméi ma már csak a kótyagos „jobb” („szélsőjobb”) „oldalnak” jelentenek szellemi táplálékot.

*

S a 2000. esztendő végére — elfogyván a számtalanszor fölmelegített vádpontok Németh László működésével, életművével szemben — odáig fajul a „szociálliberális” ítélkezés, hogy már beéri Fejtő Ferenc egy évtizeddel korábbi nagyotmondó szólamával: e „figura” (Németh László) — a Népszabadság cikkírója szerint — „a hazai szellemtörténetnek [...] elképesztően zseniális és mélységesen kártékony alakja” volt.73

JEGYZETEK

1 Vö. Bíró Zoltán: Saját út. Bp., 1988, Eötvös; Salamon Konrád: A harmadik út kísérlete Bp., 1989, Eötvös; Gombos Gyula: A harmadik út. Bp., 1990, Püski.

2 A népi-urbánus vita dokumentumai. 1932—1947. Vál. és szerk. Nagy Sz. Péter. Bp., 1990. Rakéta.

3 Népiek és urbánusok — egy vita vége? = Századvég, 1990. 2. sz.

4 Grezsa Ferenc Németh László Tanú-korszaka. Bp., 1990, Szépirodalmi.

5 Lásd ezzel, ill. a szóban forgó Századvég-összeállítással kapcsolatban Monostori Imre Újra és újra: népi-urbánus viták. = Tiszatáj, 1991. 4. sz. 76—83. o.

6 Lásd erről Fricz Tamás összefoglaló tanulmányát: A népi-urbánus vita tegnap és ma. Bp., 1997, Napvilág.

7 Fenyő István: Németh László: Sorskérdések. = Kritika, 1990. 2. sz. 36—39. o.

8 A zsidóság és a népi-urbánus vita. Hamburger Mihály és Várdy Péter beszélgetése Fejtő Ferenccel. = Századvég, 1990. 2. sz. 106—140. o.