Irodalmi Szemle, 2001
2001/5 - NYELV ÉS ÉLET - Bereck Annamária: Szempontok és adalékok a bilingvizmus, a barbarizmus és a makarónistílus megnyilvánulásaihoz a szlovákiai magyar lírában (tanulmány)
Nyelv és élet annak történetéről. Az első változat, melyből a részletet idéztem, 1984 májusában jelent meg az Irodalmi Szemlében Erős politikai töltete miatt azonban a költő az 1987-ben megjelent A felkiáltójeles ember és a következő 1991-ben kiadott Az idő hallgatása című köteteiben már kisebb-nagyobb módosításokkal jelentette meg, sőt az eredeti címet is megváltoztatta, a későbbi kötetekben már Óriás arany-orgona címen jelentek meg. 9. Varga Imre: Új babiloni torony. In: Boszorkány szombat. Madách, Pozsony, 1981. * helyesen szlovákul: v priestoroch v ktorých sa začne - magyarul: a térben, ahol elkezdődik.* A szlovák nyelvű betét szó szerinti fordítása: „Óh, igen, te vagy az. Tudod, honnan jössz. Tudod, hogy hívnak. S ez minden. A környező űr arcán a tisztaság könnycsepp. Sok ez, vagy kevés? Mi a válaszod? Az, hogy a gyermekek elalvás előtt legalább ujjuk hegyével akarják anyjuk testét érinteni.” 10. Lásd például: Szemere Miklós: Bűnbánó vers. In: Szemere Miklós összegyűjtött munkái. Budapest, 1882. * háborúban ** plachta - ponyva, zástavával - zászlóval, *** lovat, kecskét, tehenet 11. Kuruc Rákócziho vojny, In: Csanda Sándor: Csehszlovák-magyar kulturális kapcsolatok. SPN, Pozsony 1963. 12. Csanda Sándor: Szülőföldünk régebbi irodalmi hagyományai. Madách, Pozsony, 1986. 13. Zalabai Zsigmond ipolypásztói gyűjtése (Lévai járás - Hont megye). 14. Lásd pl.: Győry Dezső: Masa, az elhagyott gyár c. versét: (...) zúgjon a Masa, mint a boly/ dohogja a kohó komoly/ ritmusát a munkának, hajrá!/ Felel rá ?/ egy hang sír: „Bozse, bozse moj...” In: Győry De’ső: Kiáltó szó. Madách, Pozsony, 1983. Merényi Gyula: A Kriván és az ősz: „Már itt is drága ősz van,/ Mélyül a jóság, Dánat./ Fakó útján ha est ér./ És halk »poklona* köszönt./ S szólok szelíden: testvér.” In: Rosa mystica. Kassa, 1920. 15. Karéi Čapek 16. Zalabai Zsigmond: Koszorúk. Csemadok Területi Választmánya, 1998. 17. Tóth László: Kis levél Domonkos Istvánnak, a Kormányeltörésben írójának. In: Istentelen színjáték. Madách, Pozsony, 1983. 18. Vö. Thomka Beáta: Tolnai Ottó. Kalligram Könyvkiadó, Pozsony, 1994. 34—42.o. 19. Zalabai Zsigmond: Verstörténés. Kalligram Könyvkiadó, Pozsony, 1995. * Fizetünk, kérem! + Prímáspalota tér 20. Tóth László: Innen és túl. In: Istentelen színjáték. Madách, Pozsony, 1983. * A szlovák szöveg jelentése: Ó az a fa/ mindig ugyanaz a fa/ mindig ugyanazok a gyökerek és ágak/ a szemeimben mindig ugyanaz a/ hó /suhogás/ sír 21. Csányi Erzsébet kifejezései. In: A regény öntudata. Forum/Uroboros Könyvkiadó, 1996. 22. Idézi Tőzsér Árpád. In: A nem létező tárgy tanulmányozása. Kalligram, Pozsony, 1999. 126. 23. Tőzsér Árpád: Katonák. In: Érintések. Madách, Pozsony, 1972. * Jelentkezzen az ezredparancsnoknál kihallgatásra! ** Parancs! 24. Tőzsér ArpácL: Vydrica 5. In: Kettős űrben. Tatran, Pozsony, 1967. 25. Tóth László: Vita és vallomás. Beszélgetések szlovákiai magyar írókkal. Madách, 1981. 26. Tőzsér Árpád: Szülőföldtől szülőföldig. In: Érintések. Madách, Pozsony, 1972. 27. Koncsol László: ívek és pályák. Madách, Pozsony, 1981. 28. Pécsi Györgyi: Tőzsér Árpád. Kalligram Könyvkiadó, Pozsony, 1995. 29. Vö. Elek Tibor: „Milyen rend az, amelyet a vers Ír?...” In: Szabadságszerelem. Kalligram, Pozsony, 1994. 30. Rudolf Chmel: Két irodalom kapcsolatai. Madách, Pozsony, 1980. 31. Vö: Csányi Erzsébet A regény öntudata. Forum/Uroboros Könyvkiadó, 1996. 51—52.o.
