Irodalmi Szemle, 2001
2001/5 - NYELV ÉS ÉLET - Bereck Annamária: Szempontok és adalékok a bilingvizmus, a barbarizmus és a makarónistílus megnyilvánulásaihoz a szlovákiai magyar lírában (tanulmány)
Nyelv és élet közti szellemi utazást tesz lehetővé. A többnyelvűség több világ birtoklását teszi lehetővé, közülük tetszés szerint választhatunk: a választott nyelven leírt, kimondott szónak, gondolatsornak szemantikai súlyt ad, hogy az író vagy költő milyen nyelvet választott. Ilyen kontextusban az anyanyelven kimondott szavak jelentősége is megnő, az önazonosság kifejezésének vágyát hordozzák magukban. A fenti Tőzsér-vers esetében az anyanyelv térré változott, a szülőföld terévé és belső hangjává, a szlovák nyelvű idézet is ezt erősíti meg. Milan Rúfus versének is a szülőföld a témája, és mivel a Tőzsér-versben felvetődő kérdésekre a szlovák nyelvű betét nyújt választ, egyfajta dialógus alakul ki költőtársak, nyelvek, kulturális szférák között. A szlovák és a szlovákiai magyar költő szülőföldélménye egy országhoz kötődik, és ez az élmény azáltal, hogy két nyelven fogalmazódik meg, egyszerre érezteti a földrajzi és kulturális összetartozás tudatát, de ugyanakkor egyfajta távolságtartásét is, felvillantva a nemzetiségi életmód specifikumát, a kettős függés erőterében létező köztességét. A fentiekből kitűnik, hogy a fent tárgyalt stilisztikai eszközök használatával az említett jeles költőink új és sajátos értékekkel gazdagították irodalmunkat. Befejezésül újra a már sokszor idézett és említett irodalomkritikus, Zalabai Zsigmond szavait idézem: „A szlovákiai magyar költő igyekszik teljes értékű tagja lenni az összmagyar költészetnek, mindamellett teljes értékű tagja kíván lenni a szlovákiai társadalmi-kulturális és irodalmi kontexusnak is. Érvényesek rá Tóth László szavai: Itt élek-ítélek.” Köszönettel tartozom Zalabai Zsigmondnak dolgozatom elkészítéséhez nyújtott segítségéért és a Márai Sándor Alapítvány támogatásáért. JEGYZETEK 1. Tolnai Vilmos: Makaaróni nyelv és irodalom. Magyar Nyelv, XXVI. évf. 1930. 7-8. szám *A szlovák nyelvű szöveg jelentése: Ne menj oda kedvesem ** Nem esem, nem esem *** Inkább esem kedvesem 2. Lanstyák István szóbeli közlése, 1999. **** zeleni liszt má — zöld a levele, frajera nemá - nincs szeretője, estye bugye maty - lesz neki, bugyepomáhaty — segíteni fog 3. Tornalja-Királyi, 1975. 4. Zalabai Zsigmond: Barbarizmus, bilingvizmus, makaronizmus a csehszlovákiai magyar népköltészetben és tájaink folklórjában mint a nemzetiségi léthelyzet és nyelvhasználat kifejezéseinek megnyilvánulása, (munkacím) Comenius Egyetem, Pozsony. Habilitációs előadás. Szlovák nyelvű kézirat. 5. Előadásában Zalabai a barbarizmus fogalma helyett — a hozzátapadó negatív jelentések miatt — az idegenizmus kifejezés használatát javasolja. * Kde si bol? - Hol voltál ? 6. Varga Imre: íletrajs. Magvető Könyvkiadó, Bp., 1989. ** poplach - riadó *** zásobník - tölténytár **** samopal - géppisztoly ***** maska - maszk, bordel - bordély, rendetlenség, bodák - szurony 7. Krausz Tivadar: Eskü (kéziratból) * občiansky - polgár, polgári-, ** vrátnik - portás, dobrý deň - jó napot, tepláki - melegítő 8. Kulcsár Ferenc: Halottaim piros virága. A verssel kapcsolatban érdemes pár szót szólni
