Irodalmi Szemle, 2001
2001/5 - NYELV ÉS ÉLET - Bereck Annamária: Szempontok és adalékok a bilingvizmus, a barbarizmus és a makarónistílus megnyilvánulásaihoz a szlovákiai magyar lírában (tanulmány)
Nyelv és élet „Platíme prosím* mint vas-ék előtt a kő úgy repedtünk. Mondataink egymásba forogtak; idegenek mindkét önmagunknak.” (...) „S ahogy a Primanciálne námestien+ húzok át, régi neveit kerülgetem - mintha erdőben járnék. Süt a nap s mögöttem történelmi az árnyék. Pár pillanat alatt a história több századot szalad.” A versben a magyar nyelvű kontextusba foglalt idegen szavak és szókapcsolatok szemantikai súlyt kapnak, többletjelentések hordozóivá válnak. Idegenségükkel megakasztják az olvasás menetét, és így a valószerűsítő és szemléltető funkció mellett stilisztikai-poétikai funkcióhoz is jutnak. Tóth László Innen és túl című verskompozíciójában20 a francia szavakon, szókapcsolatokon és mondattöredékeken kívül egy 6 soros szlovák nyelvű betét is olvasható, mely nem idézet, hanem a költő alkotása: „ach ten strom vždy ten istý strom vždy tie korene a konáre v očiach mojich vždy ten sneh a šum hrob”* ezt én írtam —ÚJSÁG IDEJÉN én írtam egyszer GÖRGETEG-ER DÓT amikor nagyon verset ELKERÜLJED amikor nagyon magyar verset MINDEN RÉSZ akartam írni ELTÖRÖTT ami kor egyszer TE A TAKASZAGÓI FENYŐ SZELLEME VAGY magyar nyelven akartam ÉN A SZUMIJOSI FENYŐ JENEK SZELLEME VAGYOK nagyon verset írni VAGYOK de így jött TEHÁT egyszerűen így jött VAGYOK de nem fór dítottam le SI LA LUNE nem fordíthattam le magyarra EN Vierge mert sehogyan sem lett ÉPANOUIT mert sehogyan sem lehetett volna már LE TAUREAU magyar vers belőle” Tóth kilép egy adott nyelvrendszerből és belép egy másikba. Hogy mi készteti erre, azt a fenti idézetben részben maga is kifejti: a szlovák nyelvű betét egy „(ön)interpretációs inger, egy (ön)kifejezési elégtelenségérzet”21 nyomán jöhetett létre. Illetve azon okból, amit Umberto Eco a következőképpen fogalmazott meg: „a különböző nyelvek különféleképpen s egymáshoz nem viszonyítható módon fejezik ki ugyanazt a tartalmat.”22 A kétnyelvűség mint stiláris eszköz kap funkciót Tőzsér Árpád Katonák, Vydrica 5- és a már említett Szülőföldtől szülőföldig című verseiben is. A Katonák23 című versben az „určím vás k dennímu hlásení k veliteli pluku"és a „ProvedU'* cseh nyelvű mondatok alkalmazásával egyrészt a vers
