Irodalmi Szemle, 2001
2001/5 - NYELV ÉS ÉLET - Bereck Annamária: Szempontok és adalékok a bilingvizmus, a barbarizmus és a makarónistílus megnyilvánulásaihoz a szlovákiai magyar lírában (tanulmány)
Nyelv és élet például a politikai gúnyiratokban10, továbbá az irónia, önirónia és tragikum kifejezésére. Zalabai továbbá arra is felhívja a figyelmet, hogy ezek a nyelvileg kevert szövegek és az általuk/bennük kifejezett humor, illetve irónia nem valamiféle magyar felsőbbrendűségi szellemre vezethetők vissza. Ha megnézzük például a kuruc korszak egyik híres mulatóénekének változatait: A szlovák szegénylegény dala, illetve a Kuruc Rákocziho vojny címűt, láthatjuk, hogy a szlovák vitézek teljes egyetértésben harcoltak magyar társaikkal Rákóczi zászlaja alatt: „Ej mikor én huszár voltam Rákóczi vojnában,* Cifra plachta zástavával** Jártam Moravában. Oravában, Moravában Híres legény voltam Konyát, kozát, kravát** Gyakran elhajtottam.”11 De akadtak olyanok is, akik nem osztják ezt a véleményt. A magyar—szlovák keverék nyelven írt tréfás vagabundus verset egyes szakemberek nagyon lebecsülték. Anna Gasparíkcvának az volt a véleménye róla, hogy kigúnyolták azokat a szlovákokat, akik kurucnak álltak. Ezzel szemben mi vidám, betyáros mulatónótának, helyzetdalnak tartjuk, mely közvetlenül és hitelesen tükrözi a hol szabadon, hol zászlók alatt harcoló szlovák kuruc népfelkelők hangulatát. Amit tehát a költeményben Gasparíková szatírának vél, az nem más, mint a vagabundus, betyáros szellem csapongó megnyilatkozása.12 Zalabai megemlíti, hogy kutatásai során csupán két példát talált, melyekben az irónia és a gúny érezhetően a szlovák nemzet ellen irányult. Példának lássuk az egyiket, mely Zalabai Zsigmond saját gyűjtése: Mikor mentem Léva felé, Keskeny volt az út. Ott állott egy nagy kalapú, Görbe orrú tót. Mondtam neki, sej: „Nyeszloboda, tót' - Megmutatom, aki neked Öregapád vót.13 A fenti jelenségektől eltérően a magyar versekben előforduló barbarizmusok, illetve bilingvizmusok a szlovák néppel való együttérzésről is tanúskodnak.14 A fent tárgyalt stilisztikai-poétikai eszközök mélyebb érzések kifejezésére is kiválóan alkalmasak, mint például: a diszkrimináció, az identitástudat megrendülésének érzése, a nyelvromlás/nyelvvesztés kérdése - tehát a magyar kisebbség nemzetiségi létérzése a szlovák többség kontextusában. Nem
