Irodalmi Szemle, 2001

2001/1-2 - ÉRDÉLYI ZSUZSA KÖSZÖNTÉSE - Erdélyi Zsuzsanna: „...Emlikezzél sz: Istvanro..."

Erdélyi Zsuzsanna népét, amint küzd a létéért, a hitéért és a százados pörölycsapásként megélt „raitad van a sok adósság” terhének enyhítéséért. S küzd a nemzeti egységért: „...nyerdgy meg nékünk edgyessiget”. Egy-egy ilyen szakasznál fölvetődik a kérdés: sok száz éves' éneket olvasunk-e, avagy a ma magyarja leikéből szakadtak-e ki az ilyen és hasonló sorok? Döbbenten kérdezzük ezer esztendő ismeretében: azonosak vagyunk-e eleinkkel? Ennyire nem változtunk, ennyire nem tanultunk? Hiába volt minden történeti próbatétel, okítás, hiába csattogott hátunkon a sors ostora? Hiába sírt „szegin Magyar Ország’-unk, elődeink „merő fogság” életétől nem lettünk okosabbak? Folyton-folyvást vétkeztünk. „Testamentumot megszegtük, boldog szüzet nem tiszteltük...” — és még sorolhatnánk népi mea cu Ipa-énekeink regiszteráriáját, ha nem is ezerháromig, de bizony hosszan tartóig. S most hatalmas időszak gördült előnkbe. Alig belátható időtömbbel szembesülünk, mi, akik megértük az új ezredévet. Ezer esztendőre csapódott rá a történelem vaskapuja, hogy újabb ezerre nyisson ajtót. De milyen ezerre? Talán tőlünk is függ, hogy milyen lesz ez az új korszak, mennyi örömet, mennyi bánatot énekelnek ki magukból késői utódaink. Mennyiszer kell nekik a „világ Aszónyá”-hoz, „Magyar Ország Patronáió”-hoz, „Édes Anyánk Szűz Mariá”-hoz fordulniok. Hogy ne a segélykérő, hanem az örvendező hang csendüljön föl, a Vépi Énekeskönyiből szép tanulságul adunk közre néhány, eleddig még sehol meg nem jelent éneket, melynek időszerűségét, az ezredévváltás hozza, benne az ezeréves keresztény magyarsággal és a kétezer éves Jézus-hittel. E Jézus-hit adta nekünk és Szent Istvánnak patrónánkat, „Boldog asszonyi Szűz Mária édesanyánk”-at, akiről a nép hittel vallja, hogy „megadatik, ha kéri”, azaz megsegít, ha hozzá bizalommal fordulunk. Mert ki is ő a nép szemében? „...életünk haioia/ menyei ut mutatoia,/ es üdvössignek uj öröm mondoia”, azontúl, hogy „...tisztaságnok termő faio/ szemiretessig Rosaio/ ...szelidség drágo Gyöngyvirágio...”, hogy csak néhányat említsek kéziratosaink Máriát fölruházó ékes jegyeiből, aki „erőtlenségünk könnyebitö szárnyoJ életünk fáio...” is, akitől vigaszos szívvel kérhetjük ez új ezer év beköszöntésével: „...vezéreld ióra minden életünket”! Az énekeket betűhíven közöljük, leírásuk, „helyesírásuk”, rövidítésük szerint: például Sz: szent; by: -bán, -ben; In: Isten stb. Hozzad Ohai, etc Magyar Ország nagy Asszonya, Mennynek Főidnek királneja, hozzád Ohaitok Gyamola édes Anyánk, bankodok vigasztalója Oh Patronánk. Kérünk nagy bizodalommál, Szent fogantatasod áltol, az te szűletised altol édes Anyánk, es nevelkedised altol Oh Pátrónánk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom